Minimális – fél százalékos – csökkenéssel zárta az októbert az élelmiszerárakra vonatkozó nemzetközi index, egyedül a tejtermékek drágultak. Ezt jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Ezzel a FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi. Októberi értéke 10,9%-kal múlta alul az egy évvel korábbi szintjét.

A gabonafélék árindexe 1,0%-ot csökkent egy hónap alatt. A rizs ára a nemzetközi piacokon 2,0%-kal zuhant a lanyha importkereslet miatt. A búzáé 1,9%-kal, köszönhetően az Amerikai Egyesült Államokból érkező erős kínálatnak és az exportőrök közti intenzív versenynek. Ezzel szemben a szemestermények jegyzése – élen a kukoricával – valamelyest nőtt, részben az alacsony argentin készletek miatt.

Rizs egy bangladesi piacon. ©FAO/Kazi Riasat

A növényi olajok árindexe 0,7%-kal zsugorodott szeptember óta. A pálmaolaj a szezonálisan magas kibocsátás és a nyomott kereslet miatti alacsonyabb ára bőven ellensúlyozta a szója-, napraforgó- és repceolaj drágulását. A szójaolaj ára főként a biodízel előállítók nagyobb kereslete miatt nőtt.

Cukor árindexe

A cukor árindexe bár 2,2%-kal csökkent, de még így is 46,6%-kal szárnyalta túl az egy évvel ezelőtti értékét. Az októberi korrekció a brazil termelés gyors ütemének köszönhető. Ám az esetlegesen szűkülő globális kibocsátás az előttünk álló szezonban határt szabott az esésnek.

A húsfélék árindexe 0,6%-kal mérséklődött. A sertéshús alacsony kereslete (főként Kelet-Ázsiából) és ára ellentételezte a baromfi-, marha- és birkahús árát.

Ezzel szemben a tejtermékek ára globálisan 2,2%-kal drágult, véget vetve egy kilenc hónapja tartó csökkenésnek. A tejpor ára nőtt leginkább a megugró közép- és hosszútávú importkereslet, illetve az El Niño jelenség esetleges hatása miatt a Csendes-óceán térségének tejtermelésére körüli aggodalmak miatt.

További részletek itt.

Kényelmes nagyságú gabonatartalékok

A ma megjelent frissített Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben továbbra is rekordmennyiségű, 2 819 millió tonnára becsülik az idei szezon gabonatermelését a FAO szakértői.

Változás történt a nemzeti lebontást tekintve: jelentősen növelték a várható szemestermény-kibocsátást Kínára és Nyugat-Afrika nagy részére nézve, illetve csökkentették az amerikai és az európai uniós előrejelzést. A korábban vártnal nagyobb búzatermésre számítanak Irakban és az Amerikai Egyesült Államokban és alacsonyabbra az Európai Unióban és Kazakhsztánban. A globális rizstermelés a 2023–2024-es szezonban minimális éves növekedést mutathat, mivel India termelésének előrelátható érdemi növekedése kipótolja az indonéziai termelési csökkenés generálta hiányt.

A gabonnakereskedelem mennyisége meghaladhatja a 469 millió tonnát, ami 1,6%-os csökkenést jelent egy év alatt.

További részletek itt.

A konfliktusok és gyenge valuták

Az elhúzódó és erősödő kofliktusok miatt romlott az élelmezésbiztonság és hiába a nemzetközi élelmiszerárak mérséklődése, ha az alacsony jevedelmű országok valutái közben gyengültek. A termelési kilátásokról és az élelmezési helyzetről szóló FAO jelentés szerint 46 ország – köztük 33 afrikai – szorul külső élelmiszersegélyre.

A Gáza övezet lakosságánnak több mint felét már tavaly is sújtott a tartós éhezés, és a súlyosbodó konfliktus tovább növeli a humanitárius és sürgős segélyezési szükségleteket, miközben az érintett területek megközelíthetősége is egyre nagyobb aggodalomra ad okot – figyelmeztetnek a FAO szakértői – ami átgyűrűzhet Libanonba, kihívások elé állítva az ottani élelmezési helyzetet.

Bár a globális gabonakibocsátás várhatóan 0,9%-kal nő 2023-ban, a növekedés üteme a 44 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos országban ennek csupán a fele lesz.

A FAO jelentés részletes információt ad az élelmezés és a fogyasztói élelmiszerárak várható változásáról az érintett országokban, tovább a regionális gabonatermelés és -kereskedelem alakulásáról.