Bár a 19 tagú euróövezet inflációja májusban újabb rekordot döntött, a kamatemelésre csak júliusban kerülhet sor, mivel az EKB-nak előbb hivatalosan is be kell fejeznie nettó eszközvásárlásait, az előrejelzése szerint. A kulcskérdés az, hogy az elkövetkező hónapokban mennyire lesz agresszív az elmozdulás – egyes elemzők legkésőbb szeptemberben nagyobb mértékű emelésre tették át becsléseiket. „A Kormányzótanács maroknyi tagja már nyitott egy 50 bázispontos emelésre” – mondta Mark Wall, a Deutsche Bank vezető közgazdásza egy kutatási jegyzetben. „Úgy véljük, hogy az EKB továbbra is alulbecsüli az inflációt, és arra számítunk, hogy a nyár előrehaladtával az 50 bázispontos emelés támogatottsága növekedni fog”.
Az EKB ezen a héten új szakértői előrejelzéseket is közzétesz a növekedésre és az inflációra vonatkozóan – és a piaci szereplők valószínűleg szorosan figyelemmel kísérik a 2024-es inflációs adatot, mivel ez képezi az EKB középtávú árcélját. Az EKB várhatóan szintén lefelé módosítja növekedési előrejelzéseit és felfelé módosítja inflációs előrejelzéseit, a 2024-es inflációs szám pedig valószínűleg eléri a 2%-ot, ami az EKB középtávú célját jelenti. A tartósan magas infláció az EKB Kormányzótanácsának döntéshozóit leginkább aggasztja. „Az infláció nemcsak túl magas, hanem túl széles körű is” – mondta Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank elnöke múlt héten egy párizsi konferencián. „Ez a monetáris politika normalizálását teszi szükségessé – én normalizálást mondok, nem pedig szigorítást”.
Bár az infláció és az ellene folytatott küzdelem természetesen az EKB alapvető megbízatása, a héten valószínűleg szóba kerül a széttöredezettségi kockázat témája is. A kötvénypiacok már reagáltak az eszközvásárlások befejezésére, és újraértékelték a különböző euróövezeti országokhoz kapcsolódó különböző kockázatokat. Ennek eredményeképpen a német és az olasz kötvények közötti különbözet nőtt. A 10 éves futamidejű kötvények kamatfelára hétfőn 200 bázispont felett volt, míg az év elején még 140 bázispont alatt volt.
„A széttagoltság megnehezíti az EKB életét. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a megfontolások felülírják azt, amit az inflációs kép diktál a politikai szigorítás tekintetében” – mondta Dirk Schumacher, a Natixis EKB megfigyelője egy kutatási jegyzetben. „De mindazonáltal ez egy fontos implicit érv a fokozatosság mellett” – tette hozzá.
