Cél a biztonság

Észak-Afrikában létesítene menekültbefogadó és regisztrációs központot Hans-Peter Doskozil, osztrák védelmi miniszter és így venné fel a küzdelmet az embercsempészet ellen.

Véget kell vetni annak, hogy a menekültek odavesznek a Földközi-tengeren – idézte a tárcavezetőt a Kronen Zeitung című osztrák lap szerdai száma. Javaslata szerint csak az észak-afrikai központban kiállított menedékstátus lenne elfogadható, az eljárást uniós irányelvek szerint folytatnák, és a menedékstátuszra jogosultakat biztonságos úton szállítanák át Európába. Akinek nincs joga menedékkérelemre, azokat a származási országukba küldenék vissza – mondta a miniszter.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

A lap emlékeztet, hogy a szociáldemokrata tárcavezető ezzel a korábbi belügyminiszter, a néppárti Johanna Mikl-Leitner két évvel ezelőtti javaslatát vette elő, amely szerint az afrikai kontinensen az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) választaná ki a menekülteket és ezek után osztanák szét őket az uniós tagállamok között.

Egyetért a külügy

A néppárti külügyminiszter, Sebastian Kurz üdvözölte a javaslatot. A tárca szóvivőjének közlése szerint az Európán kívüli menekültközpontok felállítása is az ausztrál-modell része.

Sebastian Kurz egy vasárnapi lapinterjúban arról beszélt, hogy az ausztrál vagy az amerikai menekültügyi megoldás lenne célravezető Európában is. Vagyis a tengeren át érkező illegális menekülteket vissza kell küldeni, vagy egy szigeten, például Leszboszon kialakított menekültszálláson kell elhelyezni. Leszögezte: ha a migránsokat kimentik a tengerből, még nem jelent egyet azzal, hogy „jegyet kapnak Európába”. Kurz úgy vélte, hogy meg kell állítani az illegális bevándorlást, és szigorúbb európai menekültpolitikára van szükség.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Emiatt Doskozil csütörtökön Budapestre látogat, hogy magyar kollégáival a menekültek visszafogadásának kérdéséről tárgyaljon. A védelmi miniszter  az osztrák hírügynökségnek nyilatkozva fontosnak nevezte a Magyarországgal való menekültügyi párbeszédet.

Megszólaltak a csehek is

A visegrádi országok (V4) tavaly még páriának számítottak a migrációs válság megoldására vonatkozó elképzeléseik miatt, mára azonban a javaslataik közül több is a fősodor részévé vált az Európai Unióban – mondta Tomás Prouza európai integrációért felelős cseh államtitkár az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó portálnak adott szerdai interjújában.

Az államtitkár kijelentette, hogy a V4-eknek igazuk volt a migrációs válságot illetően, ami szerinte abból is látszik, hogy az Európai Unió az országcsoport több javaslatát is elfogadta az utóbbi időben.

Tomás Prouza szerint ezek közé tartozik a közös európai határ- és parti őrség létrehozása, a gazdasági bevándorlók „hatékony” visszatoloncolása, továbbá az uniós fejlesztési segélyek feltételhez kötése.

Kemények voltunk

A V4-ek a csoport 1991-es létrehozása óta először „kemény és meggyőző” volt, ami sokakat meglepetésként ért – mondta.

„Igazunk volt, de nem találtuk meg a megfelelő módot arra, hogy ezt elmagyarázzuk” – fogalmazott a politikus, aki ezt a közép-, illetve a nyugat-európai országok eltérő politikai kultúrájával magyarázta. „Amikor ügyeket tárgyalunk, mi azonnal belemegyünk a részletekbe (…) Nyugat-Európában pedig a központi elképzelés felől indulnak el. Megállapodnak benne, hogy ez a cél, majd utána elkezdenek dolgozni a megvalósításon” – vélekedett az európai integrációért felelős cseh államtitkár.

Hozzátette, az uniós tagállamok kormányainak végül felül kellett kerekedniük a nézetkülönbségeiken, nem utolsósorban a közvetlen politikai érdekeik miatt.

Az EUObserver megjegyezte, hogy az uniós tagállamok közül a visegrádi országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – ellenezték leginkább a német kormány befogadó menekültpolitikáját és a menedékkérők tagállamok közötti elosztását.