2024 március 29

Fogalomtár – fundamentális, tőkeáttét, CFD, short, gyertyák, függvények…

A modern tőzsdézés az árucsere tevékenység helyett a származtatott termékek megjelenésével, azaz a tényleges termék hiányában már a verseny szellemében fogant. Úgynevezett null-összegű játék, melyben az asztalra helyezett pénz kerül újrafelosztásra (innen a pókerrel vont analógia.)

A CFD-ket például 1990-ben vezették be először a londoni tőzsdére, ahol a  kliensek tőkeáttételes kereskedést szerettek volna folytatni, továbbá short (áresésre spekuláló) pozíciót felvenni részvényekre, úgy, hogy ne birtokolják a szóban forgó pénzügyi eszközöket. A CFD egy szerződés amely értéke nő vagy csökken, ahogy az alaptermék (részvény, index vagy határidős termék), amelyhez a CFD hozzá van rendelve. Így a befektetőnek nincs tulajdonjoga a termék fölött. Egy másik kulcsfontosságú eleme a CFD-knek, mint pénzügyi terméknek, hogy tőkeáttétellel lehet kereskedni. Ez azt jelenti, hogy a beruházó üzletet köthet nagyobb összegre, mint amekkora összeg a számláján van, ami növelheti a potenciális profit mértékét, azonban növeli a veszteség kockázatát is.

Az elektronikus deviza és cfd-kereskedés a piaci szereplők visszatérő reakcióit igyekszik felismerni, és a többség döntését, lépési szándékát, a nagyobb valószínűséget kikövetkeztetni. A hosszútávú (fél évet meghaladó) spekulációban kedvelt és sikerrel kecsegtető a fundamentális (makrogazdasági) megközelítés, míg ezen az oldalon a technikai, függvényközpontú elemzés a preferált, mely rövidebb időre szóló döntésekben nyújt segítséget.

 

A japán gyertyák, melyek a piacon uralkodó hangulat vizuális megjelenítését szolgálják, jellemzően 4 értéket közölnek.

Egy gyertya mindig egy adott időszakon belül lezajlott információ mennyiséget vizsgál – ez lehet 1 perc, de akár 4 óra vagy 1 hónap is. A legmagasabb pontja azt a szélsőséges értéket adja meg, ameddig a vásárlók maximálisan hajlandók licitálni. Ezzel szemben a formáció mélypontja az a szám, amelyet az eladók tudtak kiharcolni.

A gyertya tényleges, vastag testét az időegység nyitóára és záróára között találjuk. Ha a záróár lejjebb van, mint a nyitóár (ábrán a fekete színű figura), akkor eső árakról beszélhetünk. Ezzel ellentétesen, amennyiben alacsonyabb nyitóárral indítunk és magasabban zárunk, alapvetőn optimista kicsengése volt a kereskedésnek, emelkedő árral folyt az adásvétel (második, fehér testű gyertya).