Gyuricza Csaba azt mondta: mivel új európai uniós költségvetési ciklus indult az elmúlt időszakban, teljesen új agrártámogatási rendszerrel, ezért Brüsszel úgy döntött, nemzeti hatáskörben lesz lehetőség arra, hogy a támogatások határidejét kitolják. Több országban egy hónappal, Magyarországon egy héttel hosszabbították meg az eredeti, május 15-ei határidőt, és „bebizonyosodott, hogy ez az egy hét elegendő volt arra, hogy a gazdák benyújtsák a kérelmeket” – fogalmazott.

Részletezte: június 15-éig lehet szankciómentesen módosítani a kérelmeket, valamint szankcióval benyújthatják kérelmeiket, akik eddig még nem tették meg. Elmondta, annak érdekében, hogy „gazdabarátabb legyen a hivatal”, figyelemmel kísérik a kérelmeket, jelzik az esetleges formai hibákat. Ezek között említette, hogy bizonyos engedélyeket nem csatolnak a kérelmezők, ilyenkor jelzi feléjük a hivatal, hogy június 15-éig szankciók nélkül pótolhatják ezek a hiányosságokat. A monitoring célja egyrészt az, hogy kevesebb hibás pályázat érkezzen be, másrészt, hogy könnyebb legyen az ellenőrzés – összegezte. Úgy fogalmazott: az agrártámogatási rendszer „sokkal bonyolultabbá” vált, 35 jogcím van, jóval több, mint korábban, a kérelmezők helyzetén azzal tudtak könnyíteni, hogy új informatikai hátteret alakítottak ki.

Arra a kérdésre, hogy a zöldítéssel kapcsolatban milyen megoldásokat választottak a kérelmezők, felsorolta az ugarterületek kijelölését, az úgynevezett ökológiai célú másodvetést, valamint a nitrogénkötő növények termesztését. Gyuricza Csaba pénteken, Karcagon, egy szakmai rendezvényen elmondta: a magyar gazdák mintegy 400 milliárd forintnyi összeghez juthatnak az egységes agrártámogatás keretében.