Mint mondta az ukrán energiaügyi miniszterrel és a Naftohaz ukrán gázipari cég vezetőjével is találkozik, Alekszandr Novak orosz miniszterrel pedig telefonon egyeztet, és azt javasolta nekik, hogy ha úgy látják, üljenek újra tárgyalóasztalhoz Brüsszelben, de ennek pontos időpontjáról még nem állapodtak meg. Oettinger rámutatott, hogy márciusban 2 milliárd köbméter földgáz volt az ukrán tározókban, most 13 milliárd köbméter van, és télre ezt 20 milliárd környékére kellene feltornázni, de addig még több hónap van.

„Ukrajna kész és hajlandó arra, hogy az Európának szánt orosz földgázt átszállítsa az országon” – jelentette ki Oettinger az uniós országok energiaellátásának biztonságát firtató újságírói kérdésre. Ha azonban nem töltik fel a tározókat, és kemény lesz a tél, akkor adódhatnak problémák – vélekedett az energiaügyi biztos, aki arra is kitért, hogy azzal is számolni kell, hogy esetleg az instabil Kelet-Ukrajnában megcsapolják a vezetékeket, vagy támadás éri az infrastruktúrát.

Paks: Brüsszel álláspontja semleges

Újságírói kérdésre Günther Oettinger a paksi atomerőmű bővítéséről is kifejtette a bizottság álláspontját. Úgy fogalmazott, hogy Brüsszel ebben a kérdésben semleges, sem bátorítani, ösztönözni nem óhajtja a beruházást, sem megakadályozni. Mint mondta: az uniós szerződés és a jog szerint járnak el, ellenőrzik, hogy megfelel-e a beruházás a műszaki előírásoknak, a nukleáris biztonságról szóló irányelvnek, és részesül-e közvetlen vagy közvetett állami támogatásban. „Mindent megteszünk, amit az uniós szabályok a jogkörünkbe utalnak, se többet, se kevesebbet” – szögezte le az energiaügyi biztos.

Mindemellett a német politikus arról is szót ejtett, hogy Ukrajnának át kell alakítania energiaszektorát, érvényesülniük kell a piaci szabályoknak, átláthatóbbá kell tenni a rendszert, és külön kell választani, hogy kié a vezeték és kié a földgáz.

Hasonló aggályai vannak a bizottságnak a Déli Áramlat földgázvezetékkel is – mutatott rá a biztos, hozzátéve, hogy a tulajdonosi viszonyok szétválasztása, amelyet az uniós jog ír elő, csak az egyik olyan kérdés, amelyet rendezni kell a gázvezetékkel kapcsolatban. Brüsszelnek a bolgárok által kötött megállapodással például környezeti, versenyjogi és belsőpiaci aggályai vannak, ezért levelet is küldtek Szófiába, a bolgár kormány pedig leállíttatta a további fejlesztéseket, hogy tisztázni lehessen a jogi kérdéseket.

Az energiaügyi biztos egyébként azt mondta: a bizottságnak magával a vezetékkel semmi problémája nincs, az infrastruktúra megfelelő, már létező létesítményeket köt majd össze új útvonalon. Mint mondta, a beruházás elsősorban azoknak a dolga, akik a pénzüket teszik bele, másodsorban pedig az érintett tagállamoké, a brüsszeli testület ugyanakkor kénytelen megkövetelni az uniós szabályok betartását, ebben pedig objektív és semleges módon jár el.