Azok, akik most kételkednek Európában, emlékezzenek arra, hogy az európai bővítéssel egy közös európai jövő nyílt meg, „Európa egysége nélkül egy új világrendben magunkra maradnánk” – mondta. Genscher emlékeztetett arra is: 1989-ben több tízezer NDK-s állampolgár Magyarországon keresett és talált menedéket, „és még egyszer szeretném megköszönni, nemcsak a németek, hanem egész Európa nevében”. Az egykori politikus személyes köszönetét fejezte ki az eseményen jelen lévő Horváth Istvánnak, akkori belügyminiszternek is.
Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára már azt is sokat mondónak nevezte, hogy egy volt német miniszter jelen van az eseményen.” A magyar-német kapcsolatokat úgy jellemezte: azok láttak már szebb napokat is, és nagy bajnak tartotta, ha Németországban Magyarországról rosszat írnak. Éppen ezért van különös jelentősége az ilyen a közös találkozásnak, ünneplésnek – tette hozzá. Prőhle Gergely szerint nem érdemes pusztán csak a mai nyugat-európai viszonyokkal összehasonlítani azokat a vitákat, amelyeket ma Magyarországon vívnak. „El kell gondolkodni azon, milyen volt 20-25 évvel a második világháború után Németország, milyen viták voltak – milyen viták övezték a médiát s milyen társadalmi feszültségek voltak -, és ha ebbe a történelmi összefüggésbe helyezzük mindazt, ami Magyarországon történik, akkor egész más szemmel nézhetnének a német újságírók is erre az országra.” A helyettes államtitkár hangsúlyozta: senki nem gondolhatja komolyan, hogy Magyarország számára ne lenne fontos a szabadság, és hogy az országban bármiféle szélsőséges csoportosulás valaha is meghatározó erőre kaphat.
A politikus fontos jelzésnek nevezte, hogy Varga Mihály első külföldi útja éppen Németországba vezetett, és megerősítette: a német nagyvállalatok, vállalkozások kéréseit, panaszait különös figyelemmel hallgatja a magyar kormány. „Ha történtek is hibák ebben az együttműködésben, ezek korrekciója első helyen áll” – tette hozzá. Ulrich Bettermann, a német családi tulajdonban lévő OBO vállalatcsoport elnök-tulajdonosa elmondta: a cég 1993-as magyarországi elindítását követően 1996-ban Bugyi településben találta meg a megfelelő helyet beruházásaihoz, de a sikerhez elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés, amit folytatnak. Ulrich Bettermann megerősítette, hogy nem helyeznek át termelést távol-keleti országokba.
Az elnök a magyar gazdasági helyzetről azt mondta: az európai problémák ellenére „meg vagyok győződve, hogy Magyarország gazdasági szempontból jó úton jár.” Az 1993 májusában alapított OBO Bettermann Hungary Kft. a német OBO Bettermann cégcsoport hazai leányvállalata. A társaság mára a cégcsoport délkelet-európai logisztikai központjaként a legnagyobb leányvállalatává nőtte ki magát, és Magyarországon is piacvezetővé vált a villamos installációs termékek terén. A cég beruházásai között kiemelkedő jelentőségű a világviszonylatban is modernnek számító, évi 8000 tonna kapacitású tűzihorganyzó üzem, amely 2004-ben állt üzembe. Az ipari park fejlesztése a gazdasági válság időszakában is folyamatos volt, 2002 és 2010 között összesen 22 ezer négyzetméter új üzemi területet adtak át.
Az OBO cégek beszállításai közé tartozik az Opel üzem Szentgotthárdon, a 4-es metró beruházás Budapesten, Hankook gyár Dunaújvárosban és az Audi gyár bővítése Győrött. Az OBO Bettermann Hungary Kft. születésnapi évfordulóhoz kapcsolódva adták át az új logisztikai csarnokot, mellyel a magyarországi bázis az OBO Bettermann közép- és kelet-európai logisztikai központjává válik, de a tervek szerint az év második felében az ipari park területén megnyílik a vállalatcsoport új oktatóközpontja, amely közép- és kelet-európai oktatási központként is szolgálhat. A jelenleg csaknem 700 alkalmazottat foglalkoztató OBO Bettermann Hungary Kft. a térség egyik legjelentősebb gazdasági szereplője és munkaadója. 2012-ben árbevétele elérte a 13,5 milliárd forintot.
