A közölt adatok a KPMG által az Európai Bizottságnak megküldött, a támogatások felhasználását vizsgáló éves jelentéséből valók. A Dél-Dunántúl, valamint az Észak- és a Dél-Alföld régió teljesített kimagaslóan jól a pályázatokon, ott várható a halgazdaságok legnagyobb felfutása a közeljövőben. Ez a három térség a 150 nyertes pályázat bő kétharmadát vitte el, míg a többi régióban csak öt-tíz nyertes pályázatot regisztrált a KPMG.

A beruházások zöme akvakulturális beruházás, azaz halastavak és intenzív haltermelési medencék épülnek. A medencés intenzív haltenyésztésben évente lehalászott mintegy 2 ezer tonna hal csaknem 80 százaléka afrikai harcsa. A fennmaradó részből egyenként 100 tonna alatti mennyiséggel részesednek a tokfélék, illetve a harmadik helyre befutó pisztráng.

A tógazdaságokban a megközelítően 15 ezer tonnával vezető ponty mögött második helyre szorul a harcsa 200-300 tonnával, a harmadik és negyedik helyen a csuka és a süllő osztozik kevesebb mint 100 tonna körüli éves átlaggal. Az összesen mintegy 26 ezer tonna Magyarországon lehalászott hal zömét itthon fogyasztjuk el, az export a megtermelt mennyiségből mindössze 2 ezer tonna körüli. Tengeri halból évente 19 ezer tonnát importál az ország – áll a közleményben.