2024 április 24

Heppi a világ, boldog vagyok én is

 

Merthogy nyertek Görögországban a parlamenti választásokon azok az erők, akik nem akarnak kiugrani az eurózónából, elfogadják az európai nagyhatalmak ajánlásait, folytatják mindazokat a reformoknak nevezett megszorításokat, amelyek majdan egyensúlyba hozzák a mediterrán ország államháztartását, gazdaságát. Ünnepel Franciaország, heppi az emberek többsége, mert a nemzetgyűlési választásokon abszolút többséget szereztek a francia szocialisták, velük együtt a baloldal. Most már minden rendben, indulhat az ország a dinamikus fejlődés, a felemelkedés útján.

Heppi a világ, boldog vagyok én is… A nyári kánikulában, egy kád hűvös vízben ernyedezve, azon kezdtem gondolkozni: miért is?

Tényleg, miért is vagyok boldog? Talán azért, mert győztek a közös Európában gondolkozó erők, megnyugodtak a befektetők, emelkednek a tőzsdék, egyik pillanatról a másikra optimista a piac. Ez tényleg jó. Árnyalja a kérdést azonban, hogy nekem – néhányszázmillió uniós sorstársamhaz hasonlóan – nincsen egy darab részvényem sem. Ami esetenként nem is olyan rossz, hiszen nem tudok bukni rajta. Igaz nyerni sem. A pénzpiaci hurráról pedig az jut az eszembe, hogy nekem a bankban, úgyszintén sok-sok millió európai társamhoz hasonlóan egy kanyi megtakarításom sincs, van viszont néhány millió forint lakáshitelem, amit egyre nehezebben törlesztek hónapról hónapra.

Miért is kell heppinek lennem? Talán azért, mert, ahogy a politikai elit, a hűséges média sugallja: megnyugszanak a tőzsdék, a pénzpiacok, a lakáspiacok… Másként fogalmazva, mint ahogyan nem rég állította egy hasonló elitkör, holnaptól minden másként lesz. El is hittük, mint rendesen. Aztán jöttek új adók, újabb áldozatok, merthát a jövőért áldozni kell…

Mi várható Görögországban, Franciaországban? Nagyjából ugyanez. Az igazi kérdés szerintem az, mi lesz, ha felszáll a rózsaszín köd? Amikor a politika majd megmutatja az igazi arcát… Az emberek többsége itthon is alig várja, hogy végre megkezdődjenek az IMF-fel a tárgyalások. Oké, biztos megkezdődnek. De, mi lesz, ha megegyezünk? Holnaptól minden más lesz? Vagy jönnek újabb, keményebb megszorítások?

Heppi a világ, boldog vagyok én is. Hagyjuk a csúnya gondolatokat. Egyébként is! Egyik európai kedvencem, a német válogatott továbbjutott a Labdarúgó-Európa-bajnokságon. Heppi a világ, boldog Németország, boldog vagyok én is.

Legfeljebb az fáj, hogy ez utóbbiból is kimaradtunk.