A politikus hangsúlyozta: az államoknak olyan társadalmi és gazdasági kereteket kell létrehozniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy az innovációból üzletet csináljanak az emberek. Mint mondta, Európában sokszor hiányzik az a kis- és középvállalati kultúra, amellyel az Egyesült Államokban gyorsabban tudják üzleti sikerré alakítani az innovációt.

Carl Bildt beszédében annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy kockázatvállalásra kész tőkepiac működjön, amely támogatja az innovációt.

A külügyminiszter elmondta: a svéd gazdasági siker mögött az első számú tényező, hogy két évszázadnyi béke és szabadság van a hátuk mögött, és ez idő alatt az egyik legszabadabb társadalommá vált Svédország. Úgy fogalmazott: „ami nekünk két évszázada van, az itt csak két évtizede létezik, s ezt figyelembe kell venni”. De él a remény és a magabiztosság üzenete, hiszen Magyarország és Svédország is kreatív és innovatív ország – tette hozzá.

A svéd kormány intézkedéseit ismertetve elmondta: az új kormány 50 százalékkal növelte a kutatás-fejlesztésre szánt költségvetési forrásokat. Mint mondta, az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a GDP-arányos K+F költést 3 százalékra növelje a jelenlegi 2 százalékról. Svédországban ez az arány jelenleg 4 százalék.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „a költekezés nem elég, okosan kell költeni”.

Carl Bildt arra hívta fel a figyelmet, hogy a svéd Ericsson a legnagyobb K+F foglalkoztató Magyarországon, ami jelzi, hogy további együttműködésre van lehetőség a két ország között.