Az MNB monetáris tanácsa 0,75 százalékkal csökkentette az alapkamatot
kh
A következő egy évben nagyítóval kell majd keresni a béren kívüli juttatást nyújtó vállalkozásokat. Az év eleji
átmeneti javulást követően ugyanis tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel újabb mélypontot ért el a
cafeteriát tervező cégek aránya. Az új cafeteria rendszer tervének bejelentésekor készült felmérés eredménye
szerint a következő egy év során a kkv-k mindössze 37%-a kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik
formájával, ami az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb aránya. „Az adótörvények módosítása következtében a
vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteria rendszerüket. Ezt mutatja, hogy bár továbbra is első
helyen az Erzsébet-utalvány, ezt követően pedig a munkába járás költségeinek térítése áll, de mindkét elem
népszerűsége jelentősen visszaesett (25%-ról 18%-ra és 18%-ról 10%-ra), a pénzbeli jutalom azonban a
harmadik helyre lépett elő a juttatások között. Ez egybevág a jövő évi adóváltozásokkal, amely szerint évi
100 000 forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és
a közlekedési hozzájárulás kikerül a béren kívüli juttatások köréből” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H
kkv marketing főosztály vezetője.
2
„A közlekedési költségtérítés népszerűsége gyakorlatilag 8 éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul az e
körbe tartozó helyi utazási bérlet már nem minősül béren kívüli juttatásnak – csakúgy, mint az Erzsébet-
utalvány–, hanem az ún. egyes meghatározott juttatások körébe fog tartozni, 49,98%-os közteherrel. Az
üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra
emelkedik kilométerenként” – tette hozzá a szakértő.
előnyben a Dunántúl
A különböző méretű cégek általában igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát, most azonban viszonylag
egységes képet mutat a szektor. A mikrovállalkozások harmada, a kis-és középvállalkozások 40%-a kalkulál
béren kívüli juttatással. Régiós szinten viszont jelentős eltérés figyelhető meg: Nyugat-Dunántúlon a
legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek több mint fele (53%) tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit.
Ezzel szemben a fővárosban és Pest megyében dolgozók ennél jóval alacsonyabb arányban számíthatnak
ilyen jellegű bérkiegészítésre. Szektorok szerinti bontásban csupán az ipari, építőipari cégek számolnak az
átlagnál magasabb arányban (45%) cafeteriával.