2024 március 28

Kikapcs, bekapcs, százezrekbe is kerülhet

Ebben a helyzetben joggal gondolhatnánk, hogy a lakosság legalább az árcsökkenésből származó pluszt a meglévő tartozásainak a kiegyenlítésére fordítja. A helyzet azonban mást mutat. Jóllehet valamelyest csökkent a jelentős közműtartozást felhalmozottak száma és a hátralékos pénz mértéke is, még most is tetemes azonban azoknak a száma, akik okkal félhetnek attól, azért csönget, vagy kopogtat az energiaszolgáltató szakembere, hogy kikapcsolja az áramot, vagy a gázt.

Csökkent, de sok a nem fizetők száma

A friss statisztikák szerint majdnem kétmillió azoknak a fogyasztóknak a száma, akiknek tartozásuk van, s bár a hátralékuk összege némiképpen csökkent az elmúlt időszakban, de még mindig rendkívül magas. Csaknem kilencvenhárommilliárd forintot tesz ki ez az összeg, legalábbis ilyen értelemben nyilatkozott a fejlesztési miniszter.

A tartozások csökkenésében nagy valószínűséggel nem a fizetési morál javulása, hanem a nem fizetést büntető szankciók játszották a fő szerepet. A gyakorlat szerint ugyanis, ha a fogyasztó az utolsó pillanatban, de már a kikapcsolás bekövetkeztekor még rendezi gyorsan a számlát, akkor is több tízezer forintot fizet. Az olyan, manapság gyakorta látható épületek esetében, ahol egyszerűen levágták a vezetéket és bedobták az udvarra, akár többszázezer forintba is kerülhet a visszakapcsolás díja. És természetesen a gyakran már több százezret elért tartozást is ki kell fizetnie a fogyasztónak.

Baj van a fizetési morállal

Jóllehet az energia kifizetése a magyar családok legnagyobb tehertétele ma is, baj van változatlanul a fizetési morállal. A helyzet javulását az sem segíti, hogy olykor maga az állam sem jár elöl a jó példával. Nemrég arról értesülhettünk, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartozása miatt több somogyi iskolában leállították a gázszolgáltatást.

Időközben hírek szerint sikerült megegyezni a népszerű nevén KLIK-nek a szolgáltatókkal, a súlyos kérdés azonban változatlanul fennáll. Ha az állam, vagy az állam intézménye nem tartja be a játékszabályokat és rossz példával jár elől, miként várhatja el az állampolgáraitól, hogy ők mindig megfeleljenek, s betartsák az előírásokat.

Nem változott a lakossági teherelosztás

Mindez persze csupán morális kérdés. A nagy valóság, az egyszerű tétel változatlanul az, hogy egy társadalomban elosztani csupán annyit lehet, amennyit az előállít, megtermel. A rezsiforradalmat, a különadókat, a bankokra, a pénzügyi cégekre kirótt terheket végső soron a lakosságnak kell megfizetnie. Ami a lakossági tehervállalás elosztását illeti, abban az utóbbi időszakban nem igen tapasztaltunk változást.

A számlák kifizetése, vagy ki nem fizetése nem morális kérdés. Ha boltban vásárolunk, ott sem távozhatunk fizetés nélkül. Az utólagosan kifizetett áruféleségeknél, s ilyen az áram, vagy a gáz is, mindig ott van a nem fizetés lehetősége. S ma olyan időket élünk, ha egyszer, kétszer megcsúszunk a fizetéssel, az a családunkra komoly következményekkel járhat.

Ezt a valóságot igazolják az adatok is, amelyek szerint: 2015 májusáig – mint értesülhettünk róla – összesen 114 ezer fogyasztónál kapcsoltak ki valamilyen energiaszolgáltatást, 83,5 ezer ügyfélnél a földgázszolgáltatás, 7,4 ezer ügyfélnél a távhőszolgáltatás szűnt meg, valamint 23,1 ezer fogyasztónál a villamos energiát szüntették meg.