A világ legnagyobb integrált kőolaj- és földgázipari vállalatát irányító Amin Naszír közölte, hogy napi egymillió hordóval, 12 millióról 13 millióra kell emelniük a kitermelési kapacitást. A bejelentésre elolvadtak a korábbi nyereségek és csökkenésre váltottak az olajárak. Délelőtt 11 óra körül a globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent májusi szállításra 3,49 százalékos mínuszban, 35,92 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig 3,64 százalékos veszteségben, 33,11 dolláron állt az áprilisi jegyzésekben. Napi maximumán azonban a Brent még 39,59 dolláron, 6,36 százalékos, a WTI pedig 36,33 dolláron, 5,73 százalékos nyereségben állt.

A hétfőn elszenvedett 25 százalék körüli veszteség mintegy felét dolgozták le az árak szerda hajnalra azokra a reményekre, hogy az észak-amerikai olajvállalatok visszafogják a kitermelést a négyéves mélypontra került árak határára. Szaúd-Arábia az utóbbi néhány hónapban napi 9,7 millió hordó kőolajat termelt ki, de vannak kihasználatlan kapacitásai, és a tározókban több százmillió hordó olajat halmozott fel. Lefelé húzzák az olajárakat azok az aggodalmak is, hogy a koronavírus-járvány súlyos csapást mérhet a gazdaságra és visszaveti az energia iránti keresletet. A világ több országában intézkedéseket hoztak a kormányok és jegybankok a járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására.

Legutóbb, szerda reggel az angol jegybank hajtott végre váratlanul 50 bázispontos kamatcsökkentést. Az IHS Markit londoni pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport elemzői arra számítanak, hogy a Brent ára akár 30 dollár alá is lecsúszhat az olajkereslet visszaesése miatt. Az olajárak hétfőn összeomlottak annak nyomán, hogy Szaúd-Arábia bejelentette, áprilistól 6-8 dollárral csökkenti különböző nyersolajtermékei hordónkénti árát, és jelentősen, újra napi 10 millió hordó fölé növeli kitermelését.

A sivatagi királyság gyakorlatilag árháborút indított ezzel a döntésével Oroszország ellen, megtorlásul amiatt, hogy Moszkva nem volt hajlandó beleegyezni a nagy olajexportáló országok kitermelésének még erősebb visszafogásába, hanem csak meghosszabbította volna a kitermelést jelenleg napi 1,7 millió hordóval korlátozó, március végéig érvényes megállapodást az év végéig.