A Világgazdaság által rendezett konferencián az államtitkár
hozzátette: annak ellenére, hogy a csúcspolitika „nem szereti
Magyarországot” a migránsválság során hozott határozott,
transzparens és jó döntései miatt, „rengeteg összekacsintást kap”
német vállalatvezetőktől, akik szerint az ország nemcsak a
schengeni rendszert és saját határait védte meg, hanem az ő
gazdasági érdekeiket is. Jó látni, hogy a gazdasági érdekek
egybecsengnek a külpolitikai érdekekkel – jegyezte meg. Kiemelte,
hogy jó döntés volt a KKM makrogazdasági érdekek mentén történő
átalakítása, nőtt a hozzáadott érték a magyar exportban, ami fontos
a gazdasági növekedés fenntarthatóvá tételében. Jó esély van arra,
hogy megközelíti 8 milliárd eurót a tavalyi külkereskedelmi többlet
– vélekedett az államtitkár. Szabó László beszámolt arról,
hogy a keleti nyitás programja „a híresztelések ellenére jól
muzsikál”, tavaly egy százalékkal nőtt az export éves szinten. Ez
jó teljesítménynek számít, mivel Oroszországba 28 százalékkal,
Ukrajnába 20 százalékkal csökkent a magyar export, a szankciók és
az árfolyamhatások miatt – fejtette ki. A nyugati reláció
megtartása mellett elindult a növekedés és a diverzifikáció a
keleti és a déli relációban is, a KKM idén is folytatja ezt a
stratégát – mondta. A magyar export sikerei között az
államtitkár kitért arra, hogy megtörtént az első komolyabb
elektromos meghajtású busz-megrendelés, Moszkvába 50 új elektromos
buszt szállítanak. Két hete érkezett meg az első európai
marhahús-szállítmány Kínába Magyarországról, amire eddig nem volt
példa – számolt be. Úgy vélte, ezután könnyebb lesz majd a
sertéshúst is, később pedig szárnyas-húsokat is eladni Kínába.
Magyarországnak van a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel a
régióban, ami komoly versenyelőnynek számít – mondta. Kitért
arra, hogy megkönnyti a magyarországi vállalatok forráshoz jutását,
hogy csökkent az egyedi kormánydöntésekhez kapcsolódó
adminisztráció és a jogosultsági feltétele. Hozzátette: van, ahol
már a befektetés összege sincs meghatározva, elég, ha 50-100 új
munkahelyet hoz létre a vállalat. Az államtitkár sikeresnek
nevezte a múlt heti szlovén-magyar kormányülést, ahol ismertetése
szerint szóba került a gázfolyosók összekötése interkonnektorral, a
vasutak villamosítása és a Magyarországhoz legközelebbi, koperi
kikötőhöz vezető vasút fejlesztése is. Lepsényi István, a
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és
-szabályozásért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: a kis- és
közepes vállalatoknak (kkv) fel kell ismerniük, hogy csak új
termékekkel, termékfejlesztéssel, modern gondolatokkal tudnak
bekapcsolódni a beszállítói láncba, növelhetik súlyukat a
gazdaságban. Hozzátette: bár stabilitás jellemezte a magyar
kkv-szektor teljesítményét a legutóbbi adatok szerint, a területen
működő vállalatok hatékonysága a foglalkoztatottak számához
viszonyítva messze elmarad az európai átlagtól. A
Magyarországon működő mintegy 550 ezer vállalat több mint 90
százalékát kitevő kkv-szektor 58 százalékban részesedett a nettó
árbevételből, 54 százalékban járultak hozzá a bruttó hozzáadott
értékhez, miközben foglalkoztatásból 72 százalékos arányban vették
ki a részüket – ismertette. Az exporthoz mintegy 12 ezer
vállalat 27,6 százalékkal járul hozzá, ami visszafogott
teljesítmény az államtitkár szerint.
Lepsényi István a finanszírozási tényezőket említve kiemelte: a
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül
majdnem 2000 milliárd forintot fordít a kormány a kkv-kra, idén
több mint 300 milliárd jut erre a célra. Fontos, hogy a
fejlesztések hatékonyságot növeljenek – emelte ki. Kitért arra,
hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások csaknem felét a
gyógyszeripar adja. Az NGM államtitkára úgy látja, nagy lehetőségek
vannak a magyar gyógyszergyártásban, eszközgyártásban, ahol
nincsenek olyan nagy multinacionális cégek a piacon, mint a többi
ágazatban. Sok új kutató-fejlesztő központ létesült a járműgyártás
területén is Magyarországon, a kormány szeretné elérni, hogy
2020-ra 30 ilyen központ legyen – mondta az államtitkár. A
nemzetgazdasági célok elérésének egyik legfontosabb eszköze a
vállalati hitelezés elindítása, hiteltermékek megújítása – emelte
ki Lepsényi István.
