Konjunktúraindex: fordulat járvány idején
Az üzleti szférában januárban az építőipar kivételével minden ágazat derűlátóbbá vált, de a tavaly márciusi szintet csak az iparnak sikerült megközelítenie. Az ipari bizalmi index januárban már második hónapja emelkedett. Jobb lett az elmúlt és következő időszak termelésének, a rendelésállománynak (ezen belül az exportrendelésnek is), valamint a készletnek a megítélése. Az építőipari termelők hangulata az év elején kissé borúsabb lett, de a nyári, ősz eleji időszaknál így is jóval kedvezőbb. Januárban a magasépítők kilátásai valamelyest javultak, a mélyépítőké viszont kedvezőtlenebbé váltak. Az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány megítélése kissé romlott. A kereskedelmi bizalmi index a de-cemberinél jóval kisebb mértékben, de tovább nőtt. Az eladási pozíció megítélése továbbra is nagyon alacsony szinten hullámzik, januárban éppen csökkent, míg a rendelések várható alakulásával és a készletekkel kapcsolatos vélemény kedvezőbb lett. A szolgáltatói bizalmi index januárban kissé emelkedett, javult az általános üzletmenet és főleg az elmúlt időszak forgalmának megítélése, a forgalmi várakozások viszont kissé romlottak.
Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága januárban összességében erősödött, ami elsősorban az iparnak köszönhető. Itt a létszám növelését tervező cégek száma a válság kezdete óta először, ráadásul érezhetően haladta meg a csökkentésre számítókét. A kereskedelmi és szolgáltató cégek foglalkoztatási szándéka minimálisan változott, az építőipariaké romlott. Az emberek munkanélküliségtől való félelme viszont hónapok óta emelkedik. Az áremelési törekvés az építőiparban – hosszú hónapok lassú csökkenése után – januárban megugrott, immár a cégek bő harmada készül áremelésre. Érezhetően erősödött az áremelési szándék az iparban is, a kereskedelemben nem változott (igaz e szektorban a legmagasabb az áremelést tervezők aránya), a szolgáltató ágazatban pedig csökkent. Érezhetően gyengült a fogyasztók inflációs várakozása. A vállalatok körében a magyar gazdaság jövőjének megítélése minden ágaztában sokkal optimistábbá vált, legkevésbé a kereskedelemben, illetve a lakosság körében.
A GKI fogyasztói bizalmi index januárban a decemberi jelentős csökkenést követően csaknem novemberi szintjére erősödött vissza, de így is érezhetően elmarad a tavaszi zuhanást követő eddigi – júliusi – csúcsától. A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását decemberhez képest közepesen javulónak értékelte. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése jelentősen javult. A fogyasztók az előző havinál kedvezőbbnek látták a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét is.
A GKI konjunktúraindex és összetevőinek beágyazható, interaktív, animált grafikonja a http://gki.hu/vizzu/ oldalon található.Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.
A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2017-2021
Év |
Hónap |
Üzleti bizalmi index |
Fogyasztói bizalmi index |
GKI konjunktúraindex |
2017. |
I. |
4,4 |
-11,7 |
0,2 |
II. |
4,5 |
-12,4 |
0,1 |
|
III. |
4,7 |
-11,5 |
0,5 |
|
IV. |
6,4 |
-16,4 |
0,5 |
|
V. |
7,9 |
-16,1 |
1,7 |
|
VI. |
9,5 |
-14,6 |
3,2 |
|
VII. |
11,3 |
-15,9 |
4,2 |
|
VIII. |
10,2 |
-13,6 |
4,0 |
|
IX. |
12,3 |
-14,3 |
5,4 |
|
X. |
10,5 |
-13,8 |
4,2 |
|
XI. |
11,7 |
-14,2 |
5,0 |
|
XII. |
13,4 |
-7,7 |
7,9 |
|
2018. |
I. |
14,2 |
-8,9 |
8,2 |
II. |
15,5 |
-7,6 |
9,5 |
|
III. |
13,6 |
-5,8 |
8,6 |
|
IV. |
13,3 |
-3,9 |
8,8 |
|
V. |
13,8 |
-7,5 |
8,3 |
|
VI. |
15,3 |
-5,7 |
9,8 |
|
VII. |
17,3 |
-9,0 |
10,5 |
|
VIII. |
13,3 |
-12,2 |
6,7 |
|
IX. |
10,4 |
-8,3 |
5,5 |
|
X. |
13,1 |
-9,5 |
7,2 |
|
XI. |
14,4 |
-12,1 |
7,5 |
|
XII. |
15,4 |
-10,6 |
8,6 |
|
2019. |
I. |
13,9 |
-12,1 |
7,1 |
II. |
12,9 |
-11,1 |
6,7 |
|
III. |
12,1 |
-10,7 |
6,2 |
|
IV. |
7,1 |
-8,9 |
2,9 |
|
V. |
9,4 |
-10,4 |
4,3 |
|
VI. |
5,7 |
-7,0 |
2,4 |
|
VII. |
4,3 |
-10,1 |
0,6 |
|
VIII. |
7,5 |
-5,9 |
4,0 |
|
IX. |
0,9 |
-3,7 |
-0,3 |
|
X. |
2,5 |
-9,8 |
-0,7 |
|
XI. |
7,0 |
-9,2 |
2,8 |
|
XII. |
1,5 |
-8,4 |
-1,1 |
|
2020. |
I. |
1,0 |
-12,5 |
-2,5 |
II. |
0,7 |
-12,1 |
-2,6 |
|
III. |
-1,8 |
-12,1 |
-4,5 |
|
IV. |
-27,2 |
-49,8 |
-33,1 |
|
V. |
-24,5 |
-38,5 |
-28,1 |
|
VI. |
-16,2 |
-32,8 |
-20,5 |
|
VII. |
-15,2 |
-26,9 |
-18,2 |
|
VIII. |
-15,3 |
-29,6 |
-19,0 |
|
IX. |
-15,1 |
-31,1 |
-19,3 |
|
X. |
-13,4 |
-34,2 |
-18,8 |
|
XI. |
-20,4 |
-33,0 |
-23,7 |
|
XII. |
-13,1 |
-38,5 |
-19,7 |
|
2021 |
I. |
-10,1 |
-33,8 |
-16,3 |