Az üzleti szférában januárban az építőipar kivételével minden ágazat derűlátóbbá vált, de a tavaly márciusi szintet csak az iparnak sikerült megközelítenie.  Az ipari bizalmi index januárban már második hónapja emelkedett. Jobb lett az elmúlt és következő időszak termelésének, a rendelésállománynak (ezen belül az exportrendelésnek is), valamint a készletnek a megítélése. Az építőipari termelők hangulata az év elején kissé borúsabb lett, de a nyári, ősz eleji időszaknál így is jóval kedvezőbb. Januárban a magasépítők kilátásai valamelyest javultak, a mélyépítőké viszont kedvezőtlenebbé váltak. Az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány megítélése kissé romlott. A kereskedelmi bizalmi index a de-cemberinél jóval kisebb mértékben, de tovább nőtt. Az eladási pozíció megítélése továbbra is nagyon alacsony szinten hullámzik, januárban éppen csökkent, míg a rendelések várható alakulásával és a készletekkel kapcsolatos vélemény kedvezőbb lett. A szolgáltatói bizalmi index januárban kissé emelkedett, javult az általános üzletmenet és főleg az elmúlt időszak forgalmának megítélése, a forgalmi várakozások viszont kissé romlottak.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága januárban összességében erősödött, ami elsősorban az iparnak köszönhető. Itt a létszám növelését tervező cégek száma a válság kezdete óta először, ráadásul érezhetően haladta meg a csökkentésre számítókét. A kereskedelmi és szolgáltató cégek foglalkoztatási szándéka minimálisan változott, az építőipariaké romlott. Az emberek munkanélküliségtől való félelme viszont hónapok óta emelkedik. Az áremelési törekvés az építőiparban – hosszú hónapok lassú csökkenése után – januárban megugrott, immár a cégek bő harmada készül áremelésre. Érezhetően erősödött az áremelési szándék az iparban is, a kereskedelemben nem változott (igaz e szektorban a legmagasabb az áremelést tervezők aránya), a szolgáltató ágazatban pedig csökkent. Érezhetően gyengült a fogyasztók inflációs várakozása. A vállalatok körében a magyar gazdaság jövőjének megítélése minden ágaztában sokkal optimistábbá vált, legkevésbé a kereskedelemben, illetve a lakosság körében.

A GKI fogyasztói bizalmi index januárban a decemberi jelentős csökkenést követően csaknem novemberi szintjére erősödött vissza, de így is érezhetően elmarad a tavaszi zuhanást követő eddigi – júliusi – csúcsától. A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását decemberhez képest közepesen javulónak értékelte. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése jelentősen javult. A fogyasztók az előző havinál kedvezőbbnek látták a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét is.

A GKI konjunktúraindex és összetevőinek beágyazható, interaktív, animált grafikonja a http://gki.hu/vizzu/ oldalon található.Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2017-2021