A kamara összesítéséből kiderül: tagjai a 2015. május végi
határidőig csaknem 28 ezer magyar vállalkozás 2014. éves
beszámolóját auditálták, és kicsivel több mint 90 százalékukat
teljesen helytállónak találták. A többinél viszont figyelemfelhívó
megjegyzést fűztek a cégek által készített dokumentumokhoz.

A közleményben Lukács János, az MKVK elnöke kifejtette: a
beszámolók túlnyomó részében minősítés nélküli, azaz tiszta
jelentést adtak ki a könyvvizsgálók, ami azt mutatja, hogy a
jogszabály alapján könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások és
könyvelőik jó munkát folytatnak. Hozzátette: mindez nem feltétlenül
igaz a magyar gazdaság összes szereplőjére, sőt még a többségére
sem, hiszen Magyarországon 570 ezer működő vállalkozás van, döntő
többségük azonban nem éri el a könyvvizsgálati értékhatáraként
meghatározott 300 millió forint árbevételt vagy az 50 fős létszámot.

Rámutatott: a gazdaság egésze szempontjából fontosabb a
beszámolóknak az a 10 százaléka, amit a könyvvizsgáló nem talál
kifogástalannak. Ezekben az esetekben a könyvvizsgáló felhívja a
piaci szereplők figyelmét a cég által elkészített beszámoló
kockázataira, esetleg korlátozó vagy elutasító véleményt fűz hozzá,
hogy a lehető legpontosabb információk álljanak a hitelezők, a
tulajdonosok vagy akár a munkavállalók rendelkezésére.

A figyelemfelhívó megjegyzés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a
társaság beszámolója valótlanságokat tartalmazna. A könyvvizsgáló
ilyenkor felhívja a figyelmet bizonyos veszélyekre, mondjuk
tőkevesztésre, peres ügyekre, káreseményekre. A kamarai tagok
tavalyi praxisában 2083 ilyen cég volt, ez az összes vizsgált
társaság 6,84 százaléka.

A felmérés szerint az összes vizsgálat 1,24 százalékában,
összesen 379 cégnél látták el a beszámolót korlátozó véleménnyel,
ez azt jelenti, hogy vannak vagy lehetnek ugyan hibás állítások a
beszámolóban, sőt ezek együtt vagy külön-külön akár lényegesek is
lehetnek, de nem átfogó hatásúak a társaság gazdálkodása
szempontjából.

A közlemény szerint a 2014-es beszámolók között 49 olyan eset
volt (az összes beszámoló 16 ezreléke), ahol a könyvvizsgáló
ellenvéleményt adott ki, mert a jelentésben szereplő hibás
állítások önmagukban vagy összességükben lényegesek és átfogó
hatásúak a pénzügyi kimutatások szempontjából. Ez már súlyos
esetnek minősül, és többnyire azzal párosul, hogy a társaság
vezetése akadályozza a könyvvizsgáló tevékenységét.

A könyvvizsgálók ezeken az eszközökön túl büntetőfeljelentést
is tehetnek, ha úgy vélik, hogy valamelyik cégnél kifejezetten
csaló vagy a jogszabályokba ütköző tevékenység, például pénzmosás
folyik. Az ilyen jogellenes törekvéseket a könyvvizsgálat sem tudja
száz százalékban felderíteni, hiszen a könyvvizsgáló azokból az
adatokból és dokumentumokból dolgozik, amiket a cég maga bocsát a
rendelkezésére. Ha a menedzsment és a tulajdonosok együttműködnek a
törvénysértő cselekedet elkövetésében, és közösen állítják elő az
ezt elleplező kettős könyvelést, valamint a beszámolókat,
könyvvizsgáló legyen a talpán, aki feltárja a csalást vagy a
hiányosságokat – mondta Lukács János.