Enver Hoxhaj azt írta: Szerbia folytatja agresszív kampányát Koszovó ellen a nemzetközi színtéren, és aláássa a kapcsolat rendezését célzó folyamatot, ezért érdekei megvédése érdekében Koszovó 100 százalékra emeli a szerb termékek vámját. További lépések is várhatók a közeljövőben – tette hozzá. A koszovói lépés feltehetőleg válasz arra, hogy a kis balkáni államot egy nappal korábban nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. Pristina sajnálatát fejezte ki az eredmény közzétételét követően, míg Belgrád üdvözölte és győzelemnek nevezte a döntést. Pristina szerint több ország a szerbiai lobbizás miatt nem szavazta meg Koszovó felvételét. A Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint a vámnövelést Endrit Shala kereskedelmi miniszter javasolta, és Ramush Haradinaj kormányfő is támogatta. Haradinaj a Koha Ditore információi szerint azt mondta, hogy a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) Belgrád és Pristina között nem működik, ugyanis Koszovót hosszú ideje akadályozzák egyebek mellett a szállításban, ezért lépnie kellett. A szerbiai termékek mellett a koszovói kormány a Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját is 100 százalékra növelte. A vámemelés azokra a termékekre nem vonatkozik, amelyeket ugyan Szerbiában és Boszniában állítanak elő, de más nemzetközi cégek termékeinek számítanak. Goran Rakic, a Koszovóban élő szerb kisebbség parlamenti képviselője szerint Pristina lépése a koszovói szerbek ellen irányul, és a célja, hogy elűzze Koszovó területéről az ott élő szerb kisebbséget. „Ez nem hivatalos hadüzenet a Koszovóban élő szerbeknek” – fogalmazott a politikus, aki Belgrádtól vár segítséget. A koszovói kormány november 6-án egyszer már minden előzmény nélkül tíz százalékkal növelte meg a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját, akkor ezt azzal indokolták, hogy Pristina így volt kénytelen válaszolni „Belgrád destruktív viselkedésére”. Erre válaszul Szerbia bejelentette: felfüggeszti a tárgyalásokat Koszovóval. Rasim Ljajic szerb kereskedelmi miniszter akkor protekcionizmusnak nevezte Pristina lépését, és szerinte erre az Európai Bizottságnak mindenképpen reagálnia kell. Véleménye szerint a védővám bevezetésével Koszovó felrúgta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA). Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elfogadni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ben kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, ám előrelépés eddig nem történt. A feszült viszony ellenére a Koszovóba irányuló szerb export évente mintegy 400 millió eurót tesz ki.