A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke ezt annál is inkább fontosnak tartja, mert Lengyelország, Csehország, Szlovákia és a Balti államok egyre inkább „gravitálnak a mag-Európa felé”, miközben a növekedés tekintetében Magyarország továbbra is régiós sereghajtó.

Ebben a helyzetben van tere a kormányzati hatékonyság javulásának is – tette hozzá Kovács Árpád.

Mint elmondta: az Európai Unió őszi előrejelzései szerint javul a közép-kelet-európai makrokörnyezet. A prognózis szerint Magyarországon 0,1 százalékkal növekszik a gazdaság, ami a mínusz 2 százalékos szlovén adat után a leggyengébb teljesítmény a térségben.

A 2012-es 2,2 százalékos bővülés után 3,1 százalékosra nő az export dinamikája, csökkenő, 3,6 százalékosra prognosztizált inflációs adat és 11,1 százalékosra növekvő munkanélküliség mellett. Ez utóbbi 10,8 százalék volt az elmúlt évben – jegyezte meg.

Ugyanakkor az őszi előrejelzések óta romlottak az unió által prognosztizált növekedési kilátások – fűzte hozzá.

A befektetések kockázati felára, elsősorban a világban kedvező befektetési lehetőséget kereső 2,6 trillió dollárnyi szabad tőke miatt csökkent, ám a térségben Magyarországon volt a legmagasabb tavaly az úgynevezett CDS felár 289-es értéke. Ez az érték Németország esetében 17, de még Románia tekintetében is 193 volt az év végén.

Mindezzel összefüggésben Európában csak a román, a portugál és a görög állampapírok hozamszintje haladta meg a 6,44 százalékos magyar hozamszintet.

Eközben – folytatta – rekord alacsony szintre került a befektetések mértéke. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, ezt nem csupán a banki hitelezés visszafogása okozza. A vállalkozások ugyanis sok esetben inkább a 6,67 százalékos hozamot garantáló állampapírokat vásárolják a kockázatos beruházások helyett. Az innovatív multinacionális nagyvállalatok pedig nem a magyarországi bankokon, hanem a nemzetközi bakrendszeren keresztül finanszírozzák a fejlesztéseiket.

Ebben a helyzetben a siker alapvető feltétele a tőkevonzás fokozása, elsősorban a stabilitás és a kiszámíthatóság erősítése révén, illetve a szektor- és különadók összehangolása a növekedés érdekeivel – mondta Kovács Árpád.