Az ok, hogy a szennyvíz- és csatorna-beruházások önkormányzatok általi határidőben történő teljesítése veszélybe került – ismerteti a csütörtöki Világgazdaság. A gazdasági napilap cikke szerint a kabinet egy kormányhatározattal úgy döntött, hogy 58 önkormányzati szennyvíz- és csatornaprojektekről a jövőben saját hatáskörében gondoskodik. Az önkormányzatok pedig – így a kormányhatározat – „kötelesek az intézkedések tűrésére”. Olyan beruházásokról van szó, amelyek uniós támogatást nyertek el, vagy erre várnak, de megvalósításuk nem halad megfelelő ütemben. Legalábbis a kormány úgy értékelte, hogy ezek a projektek nem fognak elkészülni határidőig. Márpedig az Európai Unió felé vállalt magyar kötelezettségeket eddigre teljesíteni kell a szennyvíztisztítás és csatornázás terén, azaz meg kell valósítani a 2000 főnél nagyobb települések szennyvízelvezetését és a legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítást.

A listán van több milliárdos nagyberuházás, mint például a miskolci csatornahálózat-bővítés vagy a gödöllői szennyvíztisztító-rekonstrukció (másfél milliárdért), illetve a jánoshalmai 3 milliárdos csatornázási és szennyvíztisztítási beruházás. Az 58 projekt között vannak olyanok, amelyeken már zajlik az építkezés, másutt most folyik a közbeszerzés, megint mások (döntően a Dél-Balaton szennyvízelvezetést célzó beruházások) értékelés alatt állnak. Csepreghy Nándor, a kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a Világgazdaságnak úgy fogalmazott, a kormány azt vizsgálta: veszélyben van-e a határidő. A kormány döntése pedig nem jelent mást, mint hogy a projektmenedzsment kerül központi kézbe. A központi akarat képes lehet felgyorsítani az adminisztrációt, leküzdeni a bürokratikus akadályokat – írja a napilap.