A környezetvédelmi minisztérium hétvégén közzétett adatsorai szerint a legrosszabb levegőjű kínai város tavalyi képzeletbeli díját nem Peking, hanem az északnyugat-kínai Kanszu tartomány fővárosa, Lancsou érdemelte ki. A mindössze 3,6 millió lakosú nehézipari központ – ahol az olajfinomítástól kezdődően a textiliparon át a vegyipar, a bányászat, de a nukleáris ipar is megtalálható – negyedik éve tudhatja magáénak a korántsem hízelgő elismerést. A várost az Egészségügyi Világszervezet és az életveszélyes szennyezés felszámolására törekvő amerikai Blacksmith Intézet (BI) a világ egyik legszennyezettebbjeként tartja számon.

Lancsou után Pekingben mérték tavaly a legnagyobb átlagos levegőszennyezettséget. A főváros idén év elején többször is a hazai és nemzetközi sajtó címlapjára került az egészséges érték több tízszeresét meghaladó szennyezettségi adataival. A Hszinmin újság egy korábbi cikke szerint egy szmogos nap eltöltése a kínai fővárosban 21 szál magas kátránytartalmú cigaretta elszívásával egyenlő. A harmadik helyet a kétes rangsorban a nyugat-kínai Ürümcsi kapta 2012-ben. A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület fővárosában számos energiaintenzív iparág van, emellett az elavult, széntüzelésű kályhák és az otthoni fűtőrendszerek is növelik a légszennyezés mértékét, amelyet a BI évek óta Lancsou mellett a világ legrosszabbjai között tart számon, megemlítve, hogy kiemelkedően magas a kéndioxid aránya a levegőben. Egyébként a lista első tíz helyezettje között túlsúlyban vannak a hagyományosan ipari központnak számító keleti part nagyvárosai, míg a legtisztábbnak a dél-kínai Hajkouban bizonyult a levegő.

A kínai városokban évek óta gondot okoz a légszennyezettség, az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint a világ tíz legszennyezettebb városából hét Kínában található. A Világbank hasonló mérései szintén kiábrándítóak, ezek szerint a húsz legszennyezettebb város közül 16 kínai, s minden egyes nap 100 milliónál is több ember lélegzik be az országban egészségtelen levegőt. A WHO adatai azt mutatják: az 500 legnagyobb kínai város kevesebb, mint egy százaléka felel meg a levegő minőségét illető nemzetközi normáknak, annak ellenére, hogy a központi kormány az elmúlt időszakban jelentős mértékben fokozta a helyzet javítására tett erőfeszítéseit.