Milyen állapotban van a magyar gazdaság? Van már ok az optimizmusra?

Összetett a kép: az aktuális számokat vizsgálva azt mondhatjuk, hogy alapvetően jól nézünk ki. Van egy kis növekedés, a költségvetési hiány nem rossz. Ha lassan is, de csökken az államadósság, a kamatszint alacsony, az infláció elindulhat egy magasabb szintre és magas szinten áll a foglalkoztatottság.

De a pozitívumok mellett negatívumok is vannak.

Kicsit olyan a helyzet, mint egy beteg esetében: sétálgathat ugyan, de aggódni kell érte, nehogy kiújuljon a betegsége.

Ugyan mindenki dolgozik, de sokan olyan területeken, ahol kisebb a hozzáadott érték, kevesebb szaktudást és nyelvismeretet igényel az elvégzett munka. Gondolhatunk itt például arra, hogy az autóipari cégek összeszerelő üzemeket telepítenek ide. A nyelvtudással, magasabb képzettséggel rendelkező fiatalok jelentős része kivándorol, és külföldön helyezkedik el. A növekedésben még mindig meghatározó szerepet játsszanak az uniós források, emellett elavult intézményrendszer, túlzott bürokrácia és magas korrupciós mutatószámok hátráltatják a gazdaságot.

A magasabb bevételek nagyobb fiskális mozgásteret adnak a kormánynak. Lehet már ösztönző lépésekkel számolni?

A korábbi prioritások – például a rezsicsökkentés – helyett más kerülhet előtérbe. Felröppent már többször is a járulékcsökkentés lehetősége, amit évek óta sokan szorgalmaznak. Ez nyilván nem arról szól, hogy mindenféle járulékot – egészségügyi hozzájárulást, nyugdíjjárulékot – a felére csökkentünk, hanem egy, két, három, négy százalékponttal, amennyi a költségvetésbe belefér, annyival kell csökkenteni. Ezt mindenképpen jó iránynak gondolnám.

Ugyanakkor sürgősen cselekedni kell olyan területeken, mint az oktatás, a nyugdíjrendszer, az egészségügy. Ezen kívül a kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítások is viszonylag gyenge hatékonysággal vannak elköltve. Ezekkel kell foglalkozni.

Mi vár a forintra a következő hónapokban?

A szeptemberi felminősítésünk a Standard & Poorstól meglepetésszerű volt, és jelentős forinterősödést okozott. Igazából nem maga a felminősítés volt nagy meglepetés, hanem az időzítése. Azt gondoljuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem szeretné 300 forint alá engedni az eurót, ezért ez annyiban változtatja az előrejelzésünket, hogy az eddigi 307-317-es sáv helyett, 302-312 forintos sávban mozoghat az euró.

Ha novemberben a harmadik hitelminősítő is javít az ország besorolásán, az nagy mozgásokat már nem eredményezhet.

Mire kell figyelnie annak, aki a nemzetközi piacokon kereskedne?

A nemzetközi piacokon több meghatározó tendencia van jelenleg. Az egyik, hogy az Egyesült Államok picit jobban áll, mint Európa, előrébb van a válságkezelésben. Beindul a gazdaságuk, és éppen ezért már külön gazdaságpolitikát folytatnak, ez főleg a monetáris politikájukon látszódik. A Fed elkezdte a kamatemelést, de készülnek a tovább emelkedő kamatokra, az inflációra és a gazdasági növekedésre, és ezért kvázi emelik a kamatokat, próbálnak restriktívebb monetáris politikát folytatni.

Azt még nem lehet megmondani, hogy ez egy hónap múlva kezd kibontakozni, vagy hosszabban, de felkészülnek. Decemberben már a Fed újabb kamatemelésére lehet számítani.

Európában viszont még mindig az látható, hogy a gazdaságot próbálják élénkíteni. Tehát alacsony a kamat, az EKB vásárolja a vállalati kötvényeket, hogy több pénzt legyen a befektetőknél, lakosságnál, a gazdaság egészében. Itt a geopolitikai veszélyek is jelentősek. Gondolhatunk az ukrán-orosz helyzetre, a migránskérdésre vagy a kétsebességes Európára. Szóval Amerika ezért most jobb történet, jóval meghatározóbb.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Milyen következményekkel jár ez a részvény- és devizapiacokon?

Ebből az eltérésből fakad, hogy a dollárba tovább áramlik a pénz, erősödésre van ítélve, és azt gondolom, hogy az amerikai tőzsdék is jobban fognak szerepelni, mint az európaiak. Hozzáteszem, hogy az elmúlt hónapokban, években azért nagyon nagy emelkedés volt. Menetközben láthatunk még némi korrekciót, de azt gondolom, hogy középtávon a tőzsdék tudnak még emelkedni.

Európában is elindul majd ez a növekedés, csak később és lassabban, így a tőzsdék emelkedhetnek még, bár kisebb korrekciók bármikor adódhatnak itt is.

Meddig mehet a dollár az euróval szemben? Szerinted eléri a dollár a paritást?

A hivatalos célárfolyamunk 1,05, de nem lepődnék meg, ha az 1,00-ás paritás árfolyamot, – ha átmenetileg is – de megnézné a piac. Ez azt jelenti, hogy akár a 300 környékét is megnézheti a forint-dollár árfolyama.

Nagy korrekciótól nem kell tartani? Hiszen egyre-másra jönnek a vörös riasztások a nagy elemzőházaktól.

Ez attól függ, milyen időtávban nézzük a tőzsdék teljesítményét. Azt látjuk, hogy az elmúlt két évben a Dow Jones indexe 16 ezer pontról 18 ezer pont fölé emelkedett, és ha erről a szintről jön egy 10 százalékos esés, az valóban nagy. Tőkeáttételes ügylettel egy ember a vagyona többszörösét is elveszítheti. 2011-hez képest, amikor 11 ezer pont felett volt az index, egy 10 százalékos korrekció már teljesen vállalható. A válság idején, 2009-ben látott 7 ezer pont körüli mélyponthoz képest a mostani 18 ezer igazán dinamikus növekedés.

A nagy képet figyelembe véve korábban 14 ezer pontnál volt egy meghatározó szint. Az volt a 2007-es csúcs, akkor ért a Dow Jones a tetejére. A válság kitörésekor visszaestünk a felére.

Most már feljebb vagyunk, így egy korrekció messziről nézve tartós trendnek tűnhet. Jöhet bőven akkora mértékkel, hogy egy rövid-, középtávú befektetőt megrenget, de hosszú távon ez még csak egy korrekció.

Maradjunk még csak egy kicsit Amerikánál és egy kicsit rövidebb távon gondolkozzunk. Jön az amerikai elnökválasztás. Ott mire számíthatunk?

Azt gondolom, hogy a világ racionálisabb része egy Trump győzelem esetén inkább csökkentené a befektetéseit Amerikában, mint növelné azt. Személy szerint azt gondolom, hogy ha már a republikánus Schwarzenegger és Robert de Niro is ellene kampányol, akkor nem tudom elképzelni, hogy Trump nyerje a választást.

Nagyon sok kritika éri Hillary Clintont is, de azért azt látni kell, hogy ő már részt vett az adminisztrációban pár évig, van tapasztalata. Reálisabb esélye van, hogy ő nyeri a választást.

Mit érdemes venni egyik vagy másik győzelmének esetén?

Ha Trump nyer, akkor aranyat érdemes venni és shortolni az amerikai tőzsdét. Hillary győzelme esetén inkább a tartós fogyasztási cikkeket előállító cégek részvényeit érdemes venni, például Whirpool-t. De ez rövidtávú történet. Egy időben Hillary a biotechnológiai és gyógyszeripari cégek támogatásával kapcsolatban eléggé negatív volt, így abba biztos nem lenne jó befektetni.

A világ nagy kérdései most a Brexit köré is összpontosulnak. Nemrégiben Theresa May miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy az első negyedévben hivatalosan is jelezni fogják a kilépési szándékot. Mire készülhetnek a britek, az uniós állampolgárok, illetve mi magyarok?

Összességében ennek vannak politikai és gazdasági vetületei is. Korábban felmerült, hogy kioldalaznak a Brexitből, most úgy tűnik, hogy mindenképpen meg fogják lépni. Azt gondolom, hogy ez az angoloknak nem lesz jó, bár  a font nagyon sokat esett, továbra sem jó befektetési eszköz.

Másik oldalról az nyitott kérdés, hogy ez mennyire érinti Magyarországot, például a kint dolgozókat. Ha a kint dolgozók kis része is úgy gondolja, hogy hazajönne, az az országnak jobb lenne, különösen, ha az orvosok, mérnökök döntenének így. Persze a nyelvismeretük és szaktudásuk miatt a skandináv országokban és nyugat-európai államokban is el tudnak helyezkedni. Ugyanakkor a Brexit miatt egy kicsit kevesebben tudnak kimenni Magyarországról, ez ebből a szempontból pozitív.

Az is fontos kérdés, hogy mi lesz az uniós támogatásokkal, hiszen Nagy-Britannia az EU egyik nagy befizetője. Elképzelhető olyan megoldás, amelyben továbbra is befizető ország marad.

Felmerült annak a lehetősége is, hogy a norvég modellt követik, így részesülhetnének a gazdasági előnyökből, cserébe továbbra is hozzájárulnak a közös kasszához.

Sikertelen tárgyalások esetén csökkenhetnek a Magyarországnak szánt források is, az pedig sok kérdést felvet. A jelenlegi struktúrákat át kellene alakítani, mivel a gazdasági növekedésünkben nagyon fontos szerepet játszanak az uniós források. De hatással lenne a monetáris politikára és a devizastratégiára is. Ez mind politikai kérdés, nehéz megmondani mi lesz ennek a kimenetele.

Ilyen körülmények között milyen befektetési lehetőségek vannak?

Európában inkább a defenzívebb szektorok vonzóak, például a médiapiac és az ingatlan. Az ingatlanpiacban hosszabb távon lehet is gondolkodni, abban van fantázia. Az arany ára nagy kérdés, mert megint olyan szintre esett vissza, hogy meg lehet próbálkozni a vétellel, mivel viszonylag szűk sávban mozog és a sáv alján van az árfolyam.

Mik a várakozások a hazai vezető részvényekkel kapcsolatban?

Magyarországon mind a négy blue chip jó befektetés különböző tényezők miatt. A Magyar Telekom elsősorban azért, mert csökken a telekom adó, a kamatok és a kockázati felárak alacsonyak, és sok a pénzük. Várhatóan szép osztalékot fog fizetni. Az OTP-nek a felminősítés jót tesz, illetve az ukrán helyzete is stabilizálódhat a következő időszakban. A Mollal kapcsolatban az lenne a pozitív tényező, ha az olaj ára 50-60 dollár körül mozogna. Nem valószínű, hogy az árfolyam visszacsúszik a 30 dollár körüli szintekre, és ez a hazai olajvállalatnak kimondottan jó lehet. A Richter régi nagy kedvenc, a Cariprazine és az Esmya jövőbeni lehetőségei miatt vonzó a papír.

A magyar tőzsde is élénkül: a Magyar Nemzeti Bank lett az új tulajdonos, közzétették az új stratégia alapelveit.

Már várjuk a részleteket és azt, hogy sikerüljön megvalósítani a tőzsde fejlesztését, egyre több és komolyabb vállalat jelenjen meg a parketten és ezzel párhuzamosan a befektetők köre is szélesedjen, beleértve a lakosságot is.

Az első fecskék megjelentek, hiszen folyamatban van az Alteo és a Duna House részvénykibocsátása, ami nagyon pozitív fejlemény.