Pénteken – közép-európai idő szerint délután – az utolsó hír az volt, hogy John Boehner, az amerikai képviselőház republikánus elnöke tárgyalást sürgetett az amerikai szövetségi költségvetés finanszírozásának ügyében Barack Obama amerikai elnökkel és a demokratákkal. Jelezte azonban, hogy nem szándékozik feltételek nélküli költségvetés-tervezetet terjeszteni a képviselőház elé: adósságplafon megemeléséről megkötendő megállapodás érdekében előbb a kiadások csökkentéséről kellene megegyezni álláspontja szerint.

Nem közelednek az álláspontok

Az, hogy ez változatlanul az amerikai elnök Obamacare néven ismert egészségügyi programjának finanszírozásáról szól-e kérdésesé válik lassan. Több republikánus ugyanis ezen a területen is hajlana megállapodásra sajtóhírek szerint, de engedmények nélkül nem szavaznak.

Nincs aggodalom a piacokon

Mindeközben a piacokon nem látszik komolyabb aggodalom. A részvényindexek a hét utolsó kereskedési napján zárás előtt két órával fél százalék fölötti pluszban tartózkodtak. S a dollár is erősödni tudott pénteken: az EURUSD az 1,36 körüli szintről 1,355-ig ereszkedett erre az időre.

Barack Obama elnök azonban hajthatatlannak látszik: semmilyen kompromisszumra nem köt az adósságplafon felemelése érdekében. Előbb erről a kérdésről kíván megállapodásra jutni, aztán lehet bármi másról tárgyalni álláspontja szerint. Az amerikai elnök egyenesen azzal vádolta meg John Boehnert, a képviselőház republikánus elnökét, hogy ő az akadálya annak, hogy újból megindulhasson a szövetségi kormányzat finanszírozása. Obama szerint ugyanis Boehner azért nem kíván a képviselőházban szavazásra beterjeszteni egy, a kormányzat finanszírozását újból lehetővé tevő törvénytervezetet, mert fél a saját pártjának „szélsőségeseitől”. Mindezzel együtt az amerikai elnök október 6-12. közötti időszakra tervezett ázsiai körútját a szövetségi kormányzás részleges leállása miatt lemondta.

A 2008-as válságnál is komolyabb összeomlás fenyeget

Megállapodás tehát a leállást követő negyedik napon sincs. Vészesen közeledik azonban október 17, amikor az amerikai pénzügyminisztérium számításai szerint az államadósság eléri a 16,7 milliárd dolláros adósságplafont, amely technikai csődöt jelent. Bár e limitet az USA folyamatosan tolja maga előtt (1962 óta erre 74 alkalommal volt példa) a kormányzat mostanihoz hasonló leállására utoljára 1996-ban volt példa, amikor 2 hétig voltak zárva egyes kormányhivatalok.

Ha a határidő lejártáig nincs megegyezés egyes vélemények szerint a 2008-ashoz hasonló, vagy annál súlyosabb pénzügyi válság és recesszió alakulhat ki, ha az Egyesült Államokban. A helyi pénzügyminisztérium héten nyilvánosságra hozott jelentése szerint befagyhatnak a hitelpiacok, zuhanhat a dollár árfolyama, az amerikai kamatlábak pedig magasra szökhetnek.

A hitelminősítők egyelőre nem léptek, de látszik, hogy szorosan figyelik a helyzetet. A Moody’s szerint a leállás (3-4 héttel számolva) a negyedik negyedévi gazdasági növekedést akár 1,4 százalékkal is csökkentheti. A Standard&Poors (amely 2011-ben egy hasonló helyzetben fosztotta meg az USA-t legjobb, AAA minősítésétől) október első napján megjelent értékelésében azt közölte, bár a jelenlegi patthelyzet „a bizonytalanság légkörét” teremti meg az amerikai gazdaságban, és hatással lehet az üzleti bizalomra, a beruházásokra és a munkahelyteremtésre, ám ha ez a bizonytalan helyzet nem húzódik el túl sokáig, akkor várhatóan nem módosul az Egyesült Államok szuverén adósosztályzata.

Ötödével kellene csökkenteni a kiadásokat

Elemzők a recesszió veszélyére hívják fel a figyelmet. A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – számításai szerint egyheti kormányzati zárlat 5-10 milliárd dollár közvetlen gazdasági költséggel jár, azaz minden egyes ilyen hét 0,1-0,2 százalékpontot farag le a negyedik negyedévi növekedési adatból.

Fizet az USA

„Az elmebajjal lenne határos” az amerikai kormány 200 év alatt felépített költségvetési hitelességének veszélyeztetése. Éppen ezért ha a kongresszusban nem sikerül időben egyezségre jutni az államadósság-limit emeléséről – aminek a valószínűsíthető politikai következmények miatt alacsony, de nyilvánvalóan nem zéró a kockázata -, az amerikai kormány ebben az esetben is mindenképpen folytatná adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítését – jósolták a Commerzbank elemzői. A ház adatai szerint a kamattörlesztési menetrend alapján október 31-én 6 milliárd dollárnyi, november 15-én 30 milliárd dollárnyi kamatfizetés válik esedékessé az amerikai államadósság után.

Ennél is súlyosabb probléma azonban, hogy a kormányzati kiadásoknak mindössze a 80 százalékát fedezik az adóbevételek, és a többit az adósságpiacról kell előteremteni, tehát, ha nincs megegyezés és nem bocsáthat ki kötvényt az USA ötödével kell csökkenteni a kiadásokat. Ez pedig elkerülhetetlenül recessziót jelent.

A finanszírozás leállása – az a pillanat tehát, amikor elfogy a kormány pénzze – október 17. és november 10. közé eshet a Commerzbank anyaga szerint. A pontos dátum teljes biztonsággal nem jósolható meg, mivel ez a befolyó adóbevételek egy-egy napra lebontott összegétől függ.

Nem szigorít a Fed októberben

A piacok mozgását az elmúlt hetekben alapvetően meghatározó kérdésről, nevezetesen, hogy a Fed monetáris lazítási programjának visszafogása mikor indulhat el a Commerzbank elemzői úgy fogalmaztak: a jelenlegi helyzetben „kizárt”, hogy az október végi ülésen a mennyiségi enyhítési ciklus leépítésének elkezdéséről döntés szülessen. Az eszközvásárlási keret jelenlegi 85 milliárd dolláros havi keretének emelése a reálisabb alternatíva, ha a kongresszusi vita veszélyezteti a gazdaságot.