2024 március 29

merkel

A kancellár csütörtökön Berlinben a WDR német regionális közszolgálati médiatársaság Europa Forum című rendezvényének egy újságírókkal folytatott pódiumbeszélgetésen kiemelte: a legfontosabb az uniós külső határ védelme, hogy „mi magunk dönthessünk arról, kit akarunk befogadni, és kit nem akarunk befogadni”.
    A külső határ védelmét azonban meg kell tanulni, különösen ha tengeren húzódó határról van szó.
    Ha valamennyi európai akarná, „akkor sem tudnánk minden menekültet befogadni”, ezért a menekülésre késztető okok kezelését is meg kell tanulni – tette hozzá.
    A válságot kiváltó okok kezelést szolgálja a Törökországgal kötött megállapodás is, amelyet ugyan sokan függőségi helyzet kialakulásaként értékelnek, és lehet is függőségnek nevezni. Azonban tudomásul kell venni, hogy Európa „beágyazódik” környezetébe és nem teheti meg, hogy „egyszerűen bezárkózik és azt mondja, hogy nem érdekel minket, ami körülöttünk történik” – mondta Angela Merkel.
    Rámutatott: az 500 milliós EU Ciprus révén éppen úgy Szíria közvetlen szomszédja, mint az 5 milliós Libanon vagy Törökország, amelyek a szíriai polgárháború miatt elindult menekülthullám terheinek nagy részét viselik.
    Az év elejétől az EU-Törökország megállapodásig több mint 350 ember halt meg menekülés közben, azóta pedig 7 ember, és nem ömlik a pénz az Égei-tengernél tevékenykedő embercsempészek zsebébe. Ez önmagában is mutatja, hogy érdemes volt megkötni a megállapodást, amelynek célja a schengeni külső határ biztosítása és a terhek méltányos megosztása.
    Ezt a fajta együttműködést meg kell tanulni, és folytatni kell Libanonnal, Jordániával és sok afrikai országgal – fejtette ki Angela Merkel.
    Az EU-ról alkotott felfogásáról azt mondta, hogy ott van szükség az EU-ra, ahol „hozzáadott értéket” jelent, vagyis az olyan ügyekben, amelyeket  jobban lehet megoldani együtt, mint külön-külön. Szerinte az EU mindig is a két fő integrációs modell, a kormányközi együttműködés és a szövetségi állami berendezkedés között helyezkedik majd el és nem nyomja el a nemzeti identitásokat.
    Az EU egyedi, „különleges képződmény” marad „sok nyelvvel és sok nemzeti identitással, de a demokrácia és az alapvető értékek iránti közös elkötelezettséggel” – mondta a német kancellár.
    Hangsúlyozta, hogy a tagjai önazonosságának tiszteletére és a szubszidiaritás – az ügyekhez közeli döntéshozatal – elvére épülő „erős Európára” van szükség ahhoz, hogy az 500 millió uniós polgár helyt tudjon állni például „az 1,3 milliárd kínai, a több mint egymilliárd indiai és a nagyon prosperáló Egyesült Államok” mellett.