A vonalkódoknak és más hasonló azonosító rendszereknek a fontossága egyre növekszik. Fogyasztóként furcsa egymás mellett elhelyezett, különböző vastagságú csíkokat, s alattuk az átlagember számára értelmezhetetlen számsort látunk. Látszólag jelentéktelen feliratot. Pedig az egymást követő fekete és fehér területek nagyon is fontos információkat tartalmaznak. A termékek gyártója valójában minden szükséges információt képes megjelölni a vonalkódokban. A termék típusát, gyártásnak idejét, származási helyét, akár még azt, is hogy az adott napon melyik műszakban készítették, milyen csomagolási tételekben állnak a raktárakban.
A származási helyet szokás leginkább az első számok között feltüntetni. Ha egy vonalkód az 599-es számmal kezdődik, akkor arra biztosan gondolhatunk, hogy van valamilyen köze Magyarországhoz. Ez ugyanis hazánk számjelzése. Azt azonban ne higgyük, hogy magyar terméket tartunk feltétlenül a kezünkben. Az egyik ecetes torma például, amelyet az egyik legnagyobb magyar áruházlánc polcain találunk az 599-es kóddal kezdődik. Az üvegén azonban semmiféle származási hely nincsen. Az egyik kristálycukorféleségen is ott ez a kód, de a zacskóján az áll, hogy az egyik Somogy megyei városban csomagolják és forgalmazzák. Milyen nációjú cukor van ténylegesen benne, azt legfeljebb csak találgathatjuk.
Brit szoftver fejlesztő sokkolta a közvéleményt
A vonalkódok azonban tartalmazhatják a megfelelő információt, amelynek alapján akár a forgalmazó cégen keresztül is eljuthatunk a termelőig. Egy brit szoftverfejlesztő azzal sokkolta a közvéleményt korábban, hogy sikerült feltörnie a brit Tesco akciós áruinak vonalkódját. Ez pedig azért veszélyes, mert vissza lehet élni vele. A kód ugyanis tartalmazza az akciós árat is. Így semmi másra sincs szükség, mint az árat tartalmazó részt átírni olyan alacsonyra, amelyet még nem szégyell a vásárló. Erre leginkább önkiszolgáló fizetőhelyeken nyílik lehetőség, ahol be lehet pötyögni a kódok alatt lévő számokat.
Ez persze, ahogy pestiesen mondják, csupán mese habbal. A Tesco elektronikus rendszerében rögzítik az akciós kódokat, s az a részévé válik az árura nyomtatott felíratnak. Ha azt megváltoztatják nem fogadja el az áruházlánc elektronikus rendszere magát a kód egészét.
A vonalkódok egyáltalán nem új keletű dolgok. Olasz archeológusok egy ásatás alkalmával olyan amforák ezreire bukkantak, amelyek dugóin vonalkódra emlékeztető jelzések voltak. A régészek vezetője szerint a jelekkel azonosították a cserépedény származási helyét, úti célját és a benne levő terméket a régi világ termelői, vagy kereskedői. A modern értelemben vett vonalkódot Bernard Silver és Norman Joseph Woodland találta ki. Az első, gyakorlatban is alkalmazott vonalkódot 1973. április 3-án az IBM ismertette. Az első termék, amit vonalkód alapján azonosítottak, egy Wrigleys rágógumi volt, ma múzeumban őrzik.
Itthon a legnagyobb szakértő a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.
Magyarországon a vonalkódok legnagyobb szakértője GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. A GS1. a globális szabványok terén működő, több mint harminc éves tapasztalattal rendelkező nemzetközi szervezet, amely tagjai több mint 20 szektorban, csaknem 150 országban biztosít szabványos azonosítási megoldásokat, 1,4 millió cég számára. A hazai vállalatok szabványos azonosító számokat, vonalkódokat igényelhetnek a magyar képviselettől, kiválthatják szervezetazonosító (GLN) számukat, megismerhetik az azonosítás legújabb technológiáit.
Az áruk készítéséről, minőségükről, származási helyükről egyre több ismeretet igényelnek a fogyasztók. Ezek fontossága akkor derül ki, amikor egy bonyolultabb termékbe, mondjuk egy autóba beszállítók hadának a termékeit építik be. A gépkocsikba szerelt alkatrészek vonalkódjai megadják az információt, ki is gyártotta az adott egységet, ami a problémát okozta.
Listák és rendelkezések védik a fogyasztókat
Az utóbbi időben egyre nagyobb az igény arra, hogy a különböző termékekbe ne kerüljenek veszélyes, vagy az egészséget károsító anyagok. Vannak olyan országok és listák, amelyek tartalmazzák a káros anyagokat, amelyeket elvileg nem lehetne az adott termék előállításakor alkalmazni. Az árukód alapján beazonosítható a termelő, a szállító vagy a kereskedő. Ha őket megtaláljuk, akkor kérdéssel lehet hozzájuk fordulni, tartalmazza-e az általuk előállított, vagy forgalmazott termék a káros anyagok valamelyikét. Ezekben az államokban, például Németországban olyan rendelkezések vannak, amelyek kötelezik a vállalatokat arra, hogy közöljék, ha ilyen anyagokat használnak. Ha nem alkalmaznak ilyen anyagokat, akkor nem kötelesek válaszolni.
