2024 március 28

Miniszterelnöki biztos: a jóléti erkélyen ülők felelősséggel tartoznak

Vecsei Miklós arról beszélt, hogy a háromszáz legszegényebb, szinte teljes egészében romák által lakott település felzárkóztatását tűzték ki célul. Az áprilisi kinevezése óta eltelt időszakról szólva azt mondta: eddig 31 helyen kezdték meg a munkát. Előadásában fényképekkel alátámasztva mutatott műveletlen kerteket, romos utcaképeket, érzékeltetve, hogy ezeken a településeken nem jó felnőnie egy gyereknek. Sok helyen lopják az áramot, ahol meg a szolgáltató ezt ellehetetlenítette, ott uzsorások közvetítésével jutnak hozzá. Sok ingatlan milliós jelzáloggal terhelt, a nyomorúságot pedig leírja, hogy az emberi értékek felfüggesztődnek, egyedül a túlélés számít – fogalmazott. Vecsei Miklós szerint az integrációt újra kell gondolni, azt nem lehet törvényekkel szabályozni, olyan tempóval lehet véghezvinni, amilyet a társadalom megenged. „Aki sokat kapott, sokkal tartozik” – mondta, hozzátéve, hogy újra kell építeni ezeket a közösségeket. Nem új épületekre van szükség, hanem a szétromboltat kell rendbe hozni – fogalmazott. Szerinte meg kell ismerni ezeket a közösségeket, és megemlítette, hogy akkor tudják megnyerni például a szülőket, ha sikerélményt kapnak a gyerekükkel kapcsolatban. A miniszterelnöki biztos szerint azoknak, akik ilyen szegregátumokban élnek, szeretetre van szükségük. Hozzátette: 2050-re a becslések szerint nyolcmillióra csökken Magyarország lakosságszáma. Ha nem tudunk szeretni, legalább féljünk – fogalmazott, utalva arra, hogy a most születő gyerekek akkor 31 évesek lesznek és nekik kell fenntartaniuk például a nyugdíjrendszert. Úgy vélte: a diagnózis alapú fejlesztésnek felelősségvállalással kell párosulnia, vagyis meg kell tudni mondani, hogy pontosan mire van szükség: napelemre, iskolára, magasabb fizetésű pedagógusra, és ezt a többségi társadalom is értékeli. Az azonnali cselekvés fontosságát hangsúlyozva azt mondta: életünk első ezer napja meghatározó, ezért különösen fontosnak nevezte a védőnői hálózatot, a bölcsődéket. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az ülésen arról beszélt, hogy az éghajlatváltozásoknak vannak közvetlen és közvetett hatásai a mezőgazdaságra, a termelési feltételek kölcsönhatására, az árakra, a jövedelmekre. A mezőgazdaságnak is megvan a termelés miatti környezeti lábnyoma, ugyanakkor az éghajlatváltozási folyamatnak is jobban elszenvedője, mint más ágazatok. Azt mondta, hogy alkalmazkodni kell a változásokhoz, és a megoldási lehetőségek között említette a vízgazdálkodást-öntözésfejlesztést, a digitalizációt vagy a tudásmegosztás-kutatást is. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke arról beszélt, hogy felelőssége van a mezőgazdaságnak a Kárpát-medence állapotának megőrzéséért, a genetikai sokféleség megtartásáért. Az éghajlatváltozást jelzi a termelőknek a jégkár és a vízkár is. A jégkármérséklő rendszer jól vizsgázott. A szélsőséges időjárás miatt jelentősen nőtt a zivatarok miatti kár: míg 2018-ban 45,5 ezer hektárt, 2019-ben már 85 ezer hektárt érintett. Idén 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdák, ami nagyjából a fele volt a 2017-es, az utolsó országos védekezés nélküli év értékének. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben is 12 százalék volt, míg korábban ez többször is elérte a 37 százalékot. Az ülésen elfogadta a testület a nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia harmadik úgynevezett előrehaladási jelentését, amely főként 2017 és 2118 folyamatait mutatja be, de értékeli a 2013-tól megtett utat is. Az NFFT úgy értékelte, hogy ez a legátfogóbb jelentés, amely a magyar társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokról készült. Az Országgyűlés 2007-ben döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A fenntarthatóság egyes részelemeit védő intézményeken (például Országos Környezetvédelmi Tanács, jövő nemzedékek szószólója) túl az NFFT az egyetlen, melynek a fenntartható fejlődés ágazatokon átnyúló, horizontális vizsgálata a feladata. A jelenleg 34 tagú tanácsban képviselettel rendelkeznek a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány és felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány is. A tanács tagjainak negyedét társadalmi, civil szervezetek delegálják. Az NFFT élén az Országgyűlés mindenkori elnöke áll.