2024 március 29

Mol-INA-ügy – A Mol nyitott az INA jövőjéről szóló tárgyalásokra

Így reagált a Mol-csoport vasárnap az MTI-nek annak kapcsán,
hogy Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szombati rendkívüli
sajtótájékoztatóján Zágrábban bejelentette: Horvátország
visszavásárolja az INA horvát olajipari vállalat részvényeit a Mol
magyar olaj- és gázipari vállalattól. A horvát kormány azután
döntött az INA-részvényeinek visszavásárlásáról, miután értesült
arról, hogy a Mol megnyerte a horvát állammal szembeni
döntőbírósági eljárást.

Andrej Plenkovic elmondta: a genfi döntőbíróság szerint nincs
elég bizonyíték arra, hogy a Mol korrupció révén szerezte meg az
INA irányítási jogait, ezért a bíróság nem semmisíti meg a 2009-ben
kötött megállapodást a Mol és a horvát kormány között.

A Mol-csoport vasárnapi közleményében azt írta: megkapták a
nemzetközi választottbíróság döntését. A döntés abban a
választottbírósági perben született, amelyet Horvátország indított
a Mol Nyrt. ellen 2014-ben. A Nemzetközi Választottbíróság úgy
rendelkezett, hogy Horvátországnak a „vesztegetésre, a
vállalatirányítási jogokra és a 2003-as részvényesi szerződés
megszegésére vonatkozó követeléseit” elutasítja. A Mol testület
döntését üdvözölte.

A közlemény szerint: a horvát miniszterelnök bejelentéséről a
MOL a sajtóból értesült de hivatalos megkeresés után nyitott a
tárgyalásokra.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság
rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84
százaléka a horvát államé.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2011 júliusában nemzetközi
kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének
gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A
nyomozás keretében a főügyészség a beszerzett nagy mennyiségű
adatot értékelve megállapította, hogy a Mol és annak vezetői
részéről senki nem követett el bűncselekményt, ezért a nyomozást
bűncselekmény hiányában megszüntették.

2013-ban egy magyar bírósági állásfoglalás is elutasította
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának ügyében a horvát
ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását.
2016 októberében Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója
végleg lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet
elutasította a horvátoknak azt a kérését, hogy újítsák meg a
cégvezető ellen kiadott elfogatóparancsot.

A horvát kormány 2014-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz.
Azt szerették volna, ha részben semmissé nyilvánítanák azt a
2009-es megállapodást, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az
INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. A horvát
kormány azt állította: a részvényesi szerződés első kiegészítése
jelentősen megnövelte a Mol irányítási jogait az INA felett, a
vállalat felügyelő- és az igazgatótanácsban a Mol tulajdoni
hányadánál nagyobb arányban képviselteti magát, amihez törvénytelen
eszközökkel jutott hozzá. Zágráb ezért az eredeti állapot
helyreállítását vagy a szerinte a Mol által szerzett jogtalan előny
megtérítését követelte. A horvát kormány továbbá azt állította,
hogy a MOL nem teljesítette kötelezettségét, és nem korszerűsítette
a rijekai és a sziszeki finomítót.

2016 decemberében az Európai Bizottság (EB) az INA horvát
olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény módosítására
szólította fel Horvátországot, mert a testület szerint az sérti a
szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot. Az
INA-ról szóló törvény az államot kivételes hatáskörrel ruházza fel:
többek között vétójoga van az olajvállalat részvényeinek és
tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllép egy
meghatározott küszöböt. A testület úgy véli: az ilyen kivételes
hatáskör sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződésben
előírt jogszabályokat.

A Bizottság most két hónapot adott Zágrábnak, hogy megoldja a
problémát, ellenkező esetben az ügyet átadja az Európai Bíróságnak.