Az Ukrajna nyugati határán fekvő, tengerparttal nem rendelkező kelet-európai ország, Moldova számos olyan párhuzamot mutat szomszédjával, amely miatt a folyamatos támadás állomáshelyévé válhat – vagy maga is sebezhetővé válhat. „Ha a konfliktus Ukrajnán túl is eszkalálódik, Moldova az egyik olyan hely, amely a legmagasabb helyen szerepel a listán” – mondta Adriano Bosoni, a Rane kockázatkezelő cég elemzési igazgatója a CNBC-nek.
Moldova Ukrajnához hasonlóan nem tagja az Európai Uniónak, és nem tagja a NATO-nak sem – bár mindkettőhöz csatlakozni szeretne. De Ukrajnához hasonlóan a volt szovjet köztársaságban is jelentős oroszbarát szeparatista népesség él, amely elsősorban az ukrán határon fekvő szakadár Dnyeszteren túli államban él. A Kreml által támogatott vezetője által kormányzott Dnyeszteren túli terület stratégiai lehetőséget jelenthet Oroszország számára, amely már mintegy 1500 katonát állomásoztat a térségben.
Putyin vagy független államként ismerheti el – ahogyan Donyeckkel és Luhanszkkal tette, mielőtt teljes körű inváziót indított volna Ukrajnában -, vagy pedig egy úgynevezett hamis zászlós esemény középpontjába kerülhet, amelyet Oroszország azért gyártott, hogy igazolja a beavatkozást. „Számomra szuper érdekes, hogy Oroszország még nem ismerte el Dnyeszteren túli területet független köztársaságként, ahogyan azt Luhanszk és Donyeck esetében tette” – mondta Bosoni. „Ha ezt látnánk Oroszországtól, az komoly jel lenne arra, hogy a konfliktust Moldovába akarják vinni”. A londoni és washingtoni orosz nagykövetség, valamint az orosz külügyminisztérium nem válaszolt a CNBC megkeresésére.
Bosoni szerint jelenleg nincsenek határozott jelei annak, hogy Putyin ilyen stratégiát tervezne Moldovában, és ezt „kis valószínűségű, nagy kockázatú helyzetnek” nevezte. Az előjelek között szerepelhet, hogy Oroszország felmondja az ország Európa-barát kormányát, valamint szélesebb körű destabilizációs törekvések és a hatóságok aláásására irányuló kampányok. Ha azonban Oroszország ezt az utat választaná, az további nehézségeket jelentene, nem utolsósorban Moldova 2,6 millió lakosa és az Ukrajnából oda menekült 350 000 migráns számára.
„Nagyon gyengék lennének. Alig vagy egyáltalán nem lenne ellenállás” – mondta Clinton Watts, a Foreign Policy Research Institute kutatója Moldova ellenállásáról. Az ország – amely az egy főre jutó GDP alapján Európa egyik legszegényebbje – sokkal kevesebb katonai képességgel rendelkezik, mint Ukrajna. Egy moldovai invázió ezért hátsó ajtót nyithatna Délnyugat-Ukrajnába – mondta Watts, megjegyezve, hogy Putyin alternatív játéktervet kereshet, tekintettel Oroszországnak a főváros, Kijev bekerítésére tett, egyelőre sikertelen erőfeszítéseire.
„Lehet, hogy kitartanak [Kijev mellett], és először Odesát próbálják bekeríteni” – mondta a dél-ukrajnai kikötővárosra utalva. Oroszország ezután megpróbálhatja elfoglalni az ország déli részét, miután már bezárkózott az Odesától keletre 130 kilométerre fekvő Mikolajivba. „Valószínűbbnek tartom, hogy Dél-Ukrajnát akarja elfoglalni, és újra egyesíteni vele Transznisztriát, és azt kiindulópontként használni Moldova elfoglalásához” – tette hozzá Watts.
Bizonytalan helyzetben
Ha ez megtörténne, Moldova az ukránhoz hasonló sorsra juthatna, konfliktusba kerülne egy globális szuperhatalommal, miközben a nyugati szövetségesek az oldalvonal mellől figyelnének. „Ebben a régióban most nincs lehetőségünk arra, hogy biztonságban érezzük magunkat” – mondta az ország elnöke, Maia Sandu a hónap elején egy Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott találkozón. Blinken akkor Amerika támogatásáról biztosította a kis köztársaságot, amely napokkal korábban gyorsított eljárásban kérte uniós tagságát. De anélkül, hogy az EU vagy a NATO tagja lenne, valószínűleg egyik szervezet sem fog érdemben segíteni. „Blinken szerint az USA támogatja Moldovát. Ez nem jelenti azt, hogy támogatnák” – mondta Bosoni.
Kritikusan ez az, ami megkülönbözteti Moldovát más volt szovjet nemzetektől, például a balti államoktól, Litvániától, Lettországtól és Észtországtól, amelyek mindannyian nemzetbiztonsági aggodalmukat fejezték ki az orosz szomszédtól érkező fokozott fenyegetések közepette. Mindhárom ország tagja az EU-nak és a NATO-nak, ami arra utal, hogy a szövetségesek közbelépnének egy orosz invázió esetén. Ez pedig bizonytalan helyzetbe hozza Moldovát, ha Oroszország a következő célpontjává teszi. „Lehet, hogy nem 48 órán belül. Lehet, hogy 48 hónap múlva” – mondta Watts.
