Az MNB monetáris tanácsa 0,75 százalékkal csökkentette az alapkamatot
Monetáris politika középhaladóknak – Történelmet ír a héten az EKB?
Az EKB egyetlen rögzített célja – ezért is hozták létre –, hogy kontrollálja az inflációt az eurózóna tagállamaiban. Szemben az amerikai jegybank szerepét betöltő Feddel, melynek az úgynevezett kettős mandátum alapján törvényben lefektetett feladata a maximális foglalkoztatottság elősegítése az árstabilitás megőrzése mellett.
Bár az EKB-nak csak arra van felhatalmazása, hogy az árak emelkedését és csökkenését monitorozza, illetve közbelépjen amennyiben szükséges, értelemszerűen folyamatosan figyelemmel követi, hogy az egyes gazdasági körülmények – mint a munkanélküliség vagy a GDP változása – milyen hatást gyakorolnak az inflációra.
A legerősebb eszköz a kamatlábak változtatása. A legfontosabb kamatláb az a refinanszírozási ráta, amely ellenében a központi bank a kereskedelmi bankoknak hitelez, illetve amely meghatározza azt is, hogy a kereskedelmi bankok milyen kamatok mellett hiteleznek egymásnak. Mindezek mellett a refinanszírozási ráta azzal is összefügg, hogy milyen kamatokért cserébe kaphatunk jelzáloghitelt vagy éppen milyen kamatozást várhatunk egy takarékszámlától – írja a CNBC.
Mire jó a kamatvágás?
Amennyiben az EKB tovább csökkenti a jelenleg 0,25 százalékon álló refinanszírozási rátát, úgy elméletben a kereskedelmi bankok olcsóbban juthatnak pénzhez, vagyis nagyobb mértékben tudnak hiteleket kihelyezni, felpörgetve ezzel a beruházásokat, a munkahelyteremtést és a fogyasztást.
Az eurózónának erre igen nagy szüksége is lenne, mivel az idei első negyedévben mindössze 0,2 százalékos volt a gazdasági növekedés, miközben egyre nagyobb aggodalmak övezik a gyenge inflációt. Éppen hétfőn, a német inflációs adat erősítette fel az EKB csütörtöki lépésével kapcsolatos várakozásokat. Az eurózóna legnagyobb gazdaságában éves alapon 0,6 százalékig esett a harmonizált fogyasztói árindex májusban, ami alulmúlta a Reuters konszenzus 1,0 százalékát.
Mi a baj a deflációval?
Meg kell jegyeznünk, hogy bár sokak számára kifejezetten pozitívnak tűnhet az a jelenség, hogy az árak csökkennek, ez mégis igen nagy veszéllyel jár. Ha ugyanis a várakozások szerint egy országban (vagy régióban) deflációra kell számítani hosszabb távon is, akkor a vállalkozások és a fogyasztók elhalasztják a beruházásaikat és a kiadásaikat arra számítva, hogy az árak csökkenni fognak. Ha pedig beindul egy ilyen deflációs spirál, az jelentősen visszafoghatja a gazdasági növekedést.
Az EKB egyik problémája azonban az, hogy a rekord alacsony kamatlábak ellenére a kis- és középvállalkozásoknak – amelyek az eurózóna gerincét képezik – nyújtott hitelek mennyisége továbbra is alacsony, és áprilisban még tovább esett.
A másik lehetőség
Az Európai Központi Bank másik lehetősége, hogy a jelenleg is nulla százalékon álló betéti kamatlábat vágja tovább, immár negatív tartományba. A betéti kamatláb azt határozza meg, hogy a kereskedelmi bankok mekkora kamatot kaphatnak azért, ha az EKB-nál helyezik el a pénzüket. Amennyiben ez a ráta negatív, akkor az EKB tulajdonképpen megbünteti a bankokat, ha pénzüket az EKB-nál parkoltatják. Ezen lépés alapvető célja, hogy arra ösztönözze a kereskedelmi bankokat, hogy más eszközökbe – például háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott hitelekbe – pumpálják a pénzüket.
Mindemellett bármely vagy mindkét kamatláb csökkentése gyengítené az eurót, amely az elmúlt évben 4 százalékot erősödött a dollárral szemben. Erre azért volna szükség, mert az erős európai fizetőeszköz miatt drágul az export, ami akadályozza a régió növekedési erőfeszítéseit.
Az ellenérvek
Bár egyre valószínűbb, hogy az EKB csütörtökön lépni fog – már csak a hitelességének megőrzése miatt is – a szkeptikusok szerint ennek nem biztos, hogy szignifikáns hatása lesz, mivel a piac már beárazta a kamatvágást. A refinanszírozási ráta további csökkentése pedig azért sem volna szerencsés, mert egy ilyen lépéssel az EKB-nak igen kevés terepe maradna a manőverezésre.
Amennyiben pedig a betéti kamatlábat viszi le negatív tartományba a Draghi vezette központi bank, azzal ismeretlen területre tévedne. Az EKB lenne ugyanis az első nagy központi bank, amely erre a lépésre szánná el magát.
Ebben az esetben az aggodalmak arról szólnak, hogy ez a döntés komoly csapást jelenthetne a kereskedelmi bankokra nézve. Ha ugyanis a kereskedelmi bankok áthárítják a negatív betéti rátát az ügyfeleikre, akkor a vállalatok és a magánszemélyek amellett dönthetnek, hogy inkább a készpénzt preferálják a bankbetétek helyett. Ha pedig a kereskedelmi bankok ezt nem lépik meg, úgy a saját profitabilitásuk szenvedheti meg a jegybanki lépést.
További gond lehet, hogy ha be is jönnek a várakozások, és a kereskedelmi bankok részéről megnő a hitelkínálat, a vállalkozások nem biztos, hogy rohannak majd a hitelekért, mivel igen kockázatos egy ilyen gyenge gazdasági környezetben adósságot vállalni.
Mit várnak az elemzők?
A CNBC által megkérdezett elemzők jelentős része arra számít, hogy az EKB a refinanszírozási és a betéti rátát egyaránt tovább vágja csütörtökön. A várakozások szerint az előbbi 10-15, míg az utóbbi 10 bázisponttal csökkenhet.
Bárhogy is lesz, abban konszenzus van a szakértők között, hogy az EKB most úgy léphet ismeretlen terepre, hogy ezzel erős szimbolikus üzenetet közvetít a piacok felé. A kérdés az, hogy az EKB-t mennyiben fogja majd vissza az óvatosság, miközben egyre nagyobb az igény a további lépésekre.