2020. decemberben:

•  Az ipari termelés volumene 5,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt decemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)

• A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 2,4%-kal csökkent, de az áprilisi mélyponthoz képest 58%-kal nőtt.

• Az ipari export volumene 9,4%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34%-át képviselő járműgyártás kivitele 12,6%-kal emelkedett, ugyanakkor a 14%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 8,7%-kal visszaesett.
• Az ipar belföldi értékesítése 1,2, míg a feldolgozóiparé 2,4%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
• Az iparon belül döntő súlyt (95%) képviselő feldolgozóipar termelése 6,7%-kal nőtt, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 3,9%-kal csökkent. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 6,1%-kal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés és értékesítés alakulása

• A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28%-át képviselő járműgyártás 13,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A közútigépjármű-gyártás volumene 18,0, a közútijárműalkatrész-gyártásé 11,5%- kal nőtt.
• A feldolgozóipari termelés 11%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,4%-kal csökkent. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 74%-kal bővült, míg a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 6,8%-kal visszaesett.
• A feldolgozóiparból 12%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék termelése 3,6%-kal emelkedett, mindkét értékesítési irányban növekedtek az eladások. Összesen három alágazatban csökkent a termelés. A legnagyobb súlyt (24%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,1%-kal mérséklődött, míg a legnagyobb mértékben, 6,1%-kal a második legjelentősebb italgyártás esett vissza. Az alágazatok közül az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósítás nőtt a leginkább, az egy évvel korábbi több mint hétszeresére, de jelentősen, 24%-kal emelkedett a növényi, állati olaj gyártása is.
• Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 35%-kal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, főleg a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően.
• A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 7,1%-kal nőtt, ugyanakkor a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 4,8%-kal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
• A kisebb súlyú gép, gépi berendezés gyártása 15,4%-kal emelkedett, elsősorban a külpiaci kereslet kedvező alakulásának köszönhetően, a hazai eladások azonban visszaestek.
• A vegyi anyag, termék gyártásában gyorsult a növekedés üteme. Decemberben a kibocsátás 14,6%-kal nőtt, főként a műanyagalapanyag-gyártás jelentős bővülése miatt.
• A legnagyobb mértékben, 12,5%-kal a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csökkent, a szakágazatok többségében visszaesést mértünk.

A termelés alakulása a feldolgozóipar jelentősebb alágaiban, 2020. december

• Az ipari termelés csak Dél-Dunántúlon (3,1%-kal), és Budapesten (1,2%-kal) csökkent. A többi régióban 3,4 és 16,2% közötti volumennövekedést mértünk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.
• A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 7,8%-kal kisebb volt a 2019. decemberinél. Az új belföldi rendelések 9,4, az új exportrendelések 7,7%-kal csökkentek. Az összes rendelésállomány december végén 3,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2020-ban az előző évhez képest:

• Az ipari termelés 6,1%-kal csökkent az egy évvel korábbi, 5,6%-os növekedést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a csekély súlyú bányászat kibocsátása 26, a feldolgozóiparé 6,0%-kal csökkent, ugyanakkor az energiaiparé 1,4%-kal nőtt 2019-hez viszonyítva.
• A feldolgozóiparban folyó áron közel 33 ezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2020-ban. A termelés volumene márciustól augusztusig folyamatosan elmaradt az egy évvel korábbitól. A legnagyobb mértékű visszaesés (38%) áprilisban volt, amikor több üzemben – köztük a magyar ipar meghatározó gyáraiban – átmenetileg teljesen leállították a termelést. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak négyben bővült a termelés, a többiben 3,1 és 17,0% közötti volumencsökkenést regisztráltunk. A három legnagyobb alág közül a legjelentősebb járműgyártás kibocsátása 11,2%-kal visszaesett, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 0,8, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásáé 1,0%-kal nőtt.
• Az ipari export 5,5%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál (2019-ben 6,6%-os volumennövekedést mértünk). A teljes ipari értékesítés 64, a feldolgozóipari értékesítés 74%-a származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export 5,3%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a 34%-os súlyt képviselő járműgyártásban 11,0%-kal visszaesett a kivitel volumene (bár az év utolsó négy hónapjában már növekedést mértünk). A második legnagyobb, 17%-os részarányú számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás exportja 0,9%-kal emelkedett.
• Az ipar belföldi értékesítése 5,1, ezen belül a feldolgozóiparé 7,7%-kal csökkent. A feldolgozóipar belföldi értékesítésének legnagyobb részét, 26%-át adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának hazai eladásai gyakorlatilag az előző év szintjén maradtak. A második legnagyobb (13%-os) súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásának a belföldi eladásai 2020-ban azonban 11,6%-kal visszaestek.
• Az ipari termelés csak Észak-Alföldön, 6,5%-kal és Pest régióban, 1,5%-kal nőtt, mialatt a többi régióban 3,3 és 11,0% közötti volumencsökkenést mértünk, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.