Minden nyáron diákok tízezrei vállalnak alkalmi munkát, elsősorban, hogy későbbi nyaralásukat ki tudják fizetni, vagy egyszerűen csak a zsebpénzüket növeljék. Azonban, mint minden munka esetében itt is vannak kötelezettségei, és jogai is a munkavállalónak. „Ahogy a felnőtt életben, úgy a diákmunkában sem érdemes a fekete vagy a szürke foglalkoztatást választani, mert amellett, hogy ez szabálytalan, nagy az esély rá, hogy a munkáltató nem fizeti ki a diákot. Márpedig ebben az esetben, a megfelelő papírok hiányában, a jog sem képes megvédeni a munkavállalót” – hívja fel a figyelmet Csákvári Róbert, a diákmunka közvetítéssel foglalkozó Job Force Iskolaszövetkezet igazgatóságának elnöke.

Legyen gyanús, ha több

„A diák minimálbér óránként 584 forint, így mindenképpen kételkedjünk, ha irreálisan magas órabérrel kecsegtetnek a munkáltatók. Persze bizonyos esetekben, ahol nyelv-, vagy speciális tudást (például IT) várnak a diáktól előfordulhat akár ezer forint feletti órabér is, de ez viszonylag ritka” – tette hozzá Csákvári Róbert.

Az internet korában viszonylag kis időráfordítással már utána lehet nézni, hogy az a diákszövetkezet, amelyikhez éppen jelentkezni kíván a diák nyári munkára, milyen előélettel rendelkezik, mióta van jelen a piacon, és legfőképpen milyen véleménnyel vannak róla a diákok. Ez a kis befektetett energia a későbbiekben, ha vitás ügyre kerülne sor, bőven megtérülhet. Szerződéskötéskor mindenképpen figyelni kell a megfelelő munkaszerződésre, a belépési nyilatkozatra, azaz a munkaviszonnyal kapcsolatos munkavállalói nyilatkozatokra.

A Job Force felmérései szerint a diákok nem igazán a spórolásukról híresek. A nyáron megkeresett forintok döntő többségét még azon a nyáron elköltik, vagy nyaralásra, vagy a fesztiválszezon alatt. Emellett a felmérések szerint még nem annyira bevett szokás a külföldi diákmunka sem. Általában nem éri meg erre a rövid, egy-két hónapos időszakra külföldön diákmunkát vállalni.