A Portfolio Agrárszektor 2015 című kétnapos konferencia
nyitónapján több előadó is arról beszélt, hogy a 2020-ig tartó
uniós fejlesztési ciklusban 2400 milliárd forint áll rendelkezésre
agrártámogatásokra, és 1300 milliárd forint vidékfejlesztésre, amit
hatékonyan kell elkölteni.

Jövőre pályázati dömpingév lesz – hívta fel a figyelmet
Gyuricza Csaba, aki arról is beszámolt, hogy az idén összesen 120
ezer gazdálkodó igényelt alaptámogatást (a korábbi területalapú
támogatás egyik utóda), akik közül november végéig 105 ezernek
utalták át az előleget. A többiek jellemzően azért nem kaphatták
meg még az összeget, mert hibás volt a kérelmük, tart még a
jogszerű földhasználatuk vizsgálata, vagy hiányzik valamilyen
hivatali ellenőrzés a kifizetéshez. Az MVH elnöke bízik abban, hogy
húsvétra teljesen befejeződnek a kifizetések.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
kiemelte, hogy tavaly Magyarországon nőtt a legjobban az agrárium
kibocsátása, folyamatosan nő az agrárexport is. Az idei ugyanakkor
nem ígérkezik rekordévnek a forró nyár miatt.

Beszélt a tejágazat és a sertésszektor nehézségeiről, ahol
önköltségi ár alatt tudnak értékesíteni a termelők. A
vidékfejlesztési program legvitatottabb kérdésének azt nevezte,
hogy kell-e növelni az öntözött mezőgazdasági területeket,
álláspontja szerint ezt egyértelműen meg kellene tenni.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke fő
célnak a források mielőbbi felhasználását nevezte. Hangsúlyozta,
hatalmas verseny elé néz az ország az következő időszakban, főleg
ha megkötik az USA-EU kereskedelmi és beruházási partnerségi
megállapodást.

Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési
stratégiai ügyekért felelős helyettes-államtitkára kifejtette, a
kormánynak az a célja, hogy minél többen részt tudjanak venni a
versenyben. Ne csak párszáz nagyobb üzem, hanem a kis- és
középméretű családi gazdaságok is megerősödjenek, amire épül az
európai agrármodell – tette hozzá. Olyan projekteket kívánnak
támogatni mérettől függetlenül, amelyek versenyképesek és hosszú
távon fenntarthatóak, hiszen nem tudható, hogy 2020-tól lesznek-e
támogatások – fejtette ki.

A konferencián ágazatértékelőt tartottak a rendszerváltás utáni
agrárminiszterek. A jelenlegi miniszter nem vett részt, és
betegsége miatt távol maradt Gergátz Elemér, az Antall-kormány volt
minisztere is.

Gráf József, a Gyurcsány-kormány agrárminisztere szerint a
termelés hatékonyságában továbbra is nagy a lemaradás, öntözésre,
vízgazdálkodásra többet kellene fordítani. Úgy látta, nagy baj
lesz, ha a leginkább fejlődőképes gazdaréteg nem jut megfelelő
támogatáshoz.

Németh Imre, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány
agrárminisztere úgy ítélte meg, hogy az ország mezőgazdasága a
lehetőségeihez képest jelentős lemaradásban van. „A versenytársaink
rakétasebességgel húznak el mellettünk” – fogalmazott, uniós és
hazai termésátlagokat hozva fel példának.

Torgyán József, az első Orbán-kormány agrárminisztere azt
mondta, tévedés kisgazdaprogramként reklámozni az állami
földárverést. „Mi mindig a földosztás hívei voltunk, soha nem az
árverésé” – szögezte le a volt kisgazda-politikus. A külföldiek
földtulajdon-szerzését úgy lehetne a legjobban visszaszorítani,
hogy Magyarország átveszi a francia földforgalmi törvényt, így az
unió nem köthetne bele a magyar gyakorlatba. Az állami tulajdonban
maradt földeket a rászoruló földműveseknek ingyenes haszonbérbe
kellene adni – javasolta.

Gráf József úgy látja, nem az a baj, ha egy külföldi szakmabeli
földhöz jut, és itt kezd gazdálkodni, de az igen, ha spekulációs
céllal felvásárolják a magyar gazdák elől a földeket.