2024 március 29

Pozícióméretezés – az egyik legnagyobb hiba!

Mindegy mivel kereskedsz, a pozíció mérete az egyik legfontosabb kockázatkezelési eszközöd. Tisztában kell lenned azzal, hogy egy pontnyi elmozdulás az alaptermékben mekkora veszteséget vagy nyereséget okozhat. Ezt a sima alaptermékes kereskedésnél könnyebb átlátni, mint opciók vagy határidős piacok esetén, ahol az összetett stratégiák olykor elrejtik a szemed elől a pozíció valódi nagyságát.

Sokan ott megállnak a pozícióméretezési gondolkodásban, hogy legyen 1-2% a kockázat tőkére vetítve és megvagyunk. Ez édeskevés, hiszen sok esetben a stop nem elég, és más meglepetések is érhetnek, így tisztában kell lenned a felvett pozíciód tényleges dollár értékben kifejezett nagyságával.

Pozícióméret mint kockázatkezelési eszköz

Ha rosszul választod meg a pozíció méretét a teljes tőkére vetítve az számos további problémát vetíthet előre. Ilyen lehet a nagy ellenirányú mozgásból fakadó margin call, vagy az átalakításkor megjelenő pszichó teher a nagy lebegő veszteség miatt, a kontrollvesztés érzése, stb. Nyilván nagy számlánál (>100K) könnyebb a pozíciók méretével játszani, de ezt már kis számlán sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Gondolj bele, hogy mennyire másképp tekintesz egy olyan veszteséges pozícióra, ami a számlád 1-5%-át érinti, mint egy olyanra ami 20%-át. Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a pszichó és mekkora „teher” a veszteséget nézni. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy mekkora terhet cipelsz adott pozíción.

Sokan követik el a hibát, hogy fogalmuk sincs arról, hogy tulajdonképpen mekkora pozíciót is cipelnek a portfólióban. Erre jó példa volt a múlt héten írt cikkemben vázolt 100 db SPY opciós kontraktus, ami akkori áron 2.9 millió dolláros pozíció volt. Hiába volt opciós spread-ben kötve, ekkora alaptermék pozira szólt az opciós ügylet, így ennek a kockázatait is értékelni kell tudni. Nézzünk néhány példát pozíció méretre.

Pozícióméretezési példák

A sima részvényesi gondolkodás relatíve egyszerű, hiszen ha vettél 10 db AAPL részvényt, 220-as árfolyamon, akkor tudod, hogy a max kockázatod 2.200 USD. Egy pontnyi elmozdulás 10 dollár változást okoz a számládon. Ha beszakad a papír 10%-ot, az is „csak” 220 USD lebegő veszteség. Ezt elég könnyű átlátni a nulla tőkeáttétes, egyszerű termékeknél. Ennél azonban bonyolultabb a helyzet határidőnél vagy opciós ügyletnél. Nézzünk ezekre is példákat.

Olaj határidő

Jelenleg az olaj határidő ára kerekítve legyen 65. A termék multiplier-e 1000, ami azt jelenti, hogy 1 kontraktus vásárlásakor 65.000 (1.000 x 65) dollárnyi olaj határidős pozíció tartok a számlán. Hiába csak 5.000 dollár a margin követelmény, a termék amit cipelek 65.000 dollárt ér. Így 1 pontos elmozdulás 1.000 dolláros változást okoz a számlán.

S&P500 határidő

Jelenlegi árfolyam 2723, multiplier 50. Ez annyit tesz, hogy 1 kontraktus esetén 2723 x 50 = 136.150 dollárnyi pozícióm lesz a számlán, hiába 8.000 dollár csak a kezdeti margin követelmény. Egy 10 pontos elmozdulás azonnal 500 dollár változást eredményez a számlán és hát 10 pontos mozgást két perc alatt is összehozhat a termék.

Opciós ügylet

Akármilyen opciós ügyleted is legyen, annak van egy delta értéke. A delta nem csak azt mutatja meg, hogy milyen irányba áll a pozíciód (pozitív delta = long, negatív delta=short), hanem – többek között –  azt is, hogy egységnyi elmozdulás az alaptermékben mekkora hatást gyakorol az opciós pozidra.

Ha a deltád 100, akkor 1 pontnyi alaptermék változás 100 dolláros változást okoz a poziban. Tehát ha pl. van egy 500-as delta értékkel bíró SPY opciós ügyleted az pontosan olyan, mintha lenne 500 db SPY alapterméked, ami mai áron 500 x 271 = 135.500 USD értéket jelent. Ezt könnyű belátni, hiszen az 500-as delta azt mondja, hogy 1 pontos SPY elmozdulás 500-al változtatja a pozi értéket, ez pedig ugyanaz mintha 500 db SPY-od lenne, hiszen ott is 1 pontnyi mozgás 500 dolláros változást eredményez. A delta nem állandó, így csak adott pillanatra érvényes a megállapítás, de arra tökéletes, hogy érezd a pozíciód méretét és aktuális súlyát, mert ez alapján tudsz átalakítási döntéseket is hozni (pl. delta hedge).

Kis számla kis foci, nagy számla nagy foci

Nyilván mindenki kis számlával kezd. De azt jó ha tudod, hogy a nagy számlának nem csak az az előnye, hogy többet tudsz keresni, hanem az is, hogy sokkal jobban tudsz a pozíció méretével játszani ezáltal porlasztani a kockázatot és diverzifikálni a kitettséget is. Ettől függetlenül már kis számla esetén is törekedned kell a helyes pozícióméret megválasztására és már a legelejétől érdemes tudatosnak lenned arra, hogy egy adott termék esetén konkrétan mekkora dollár értékű pozíciót is tartasz a portfóliódban.

Teljesen mindegy, hogy a stratégia amivel kereskedsz profitábilis vagy sem ha a pozícióméretezésed rossz, előbb utóbb elvérzel a piacon. A „jó” stratégia önmagában nem elég a profithoz, a fentieket is szem előtt kell tartanod.

Hajrá!