Az ipari bizalmi index a decemberi átmeneti visszaesés után januárban ismét emelkedett. Ez a rendelésállomány kedvezőbb megítélésnek és a javuló termelési várakozásoknak volt a köszönhető, az exportlehetőségekről és a készletekről alkotott vélemény romlott. Az építőipari termelők hangulata januárban hibahatáron belül javult, de ezen belül a mélyépítőké romlott. Az előző háromhavi termelés és főleg a rendelésállomány értékelése érezhetően kedvezőbb lett. A kereskedelmi bizalmi index a decemberi jelentős csökkenést követően kisebb mértékben, de emelkedett. Az eladási pozíció megítélése jelentős mértékben javult, a rendeléseké pedig kissé pozitívabb lett. A szolgáltatói bizalmi index januárban valamelyest csökkent, romlott az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága harmadik hónapja enyhén csökken, bár januárban már csak hibahatáron belüli mértékben. Azonban továbbra is minden ágazatban több a létszám növelésére, mint csökkentésére számító cég, leginkább az iparban. A foglalkoztatási szándék főleg az építőiparban mérséklődött. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme december után januárban is csökkent, bár még messze van a járvány előttitől. A cégek áremelési törekvése az építőipar kivételével – ahol a decemberi történelmi csúcshoz képest némi fékeződés történt – minden ágazatban tovább erősödött. A kereskedelmi cégek körében a decemberi kétharmadról háromnegyedre nőtt az áremelésre készülők aránya. A szolgáltató szektorban ez az arány bő 50%. A fogyasztók inflációs várakozása viszont több hónapos erősödés után második hónapja gyengül. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok továbbra is pesszimistán látják – különösen a kereskedelmi és szolgáltató szektorban –, de ennek mértéke januárban enyhült. A lakosság véleménye is kedvezőbb lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index a novemberi jelentős csökkenés után decemberben és januárban is emelkedett, tavaly nyári szintjére tért vissza. A lakosság saját januári pénzügyi helyzetét a decemberinél kissé kedvezőbbnek látta, közel azonosnak a járvány előttivel. A megtakarítási képesség megítélése ugyancsak kedvezőbb lett. A lakosság a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét a decemberinél sokkal rosszabbnak érezte.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2018-2022