A Télapó sok helyen karácsonykor hozza a meglepetéseket a fa alá, és csak az kapja meg, amit a levelében kért, aki egész évben jól viselkedett. A Mikulást természetesen minden nemzet másként hívja, de az ajándékhozó személye, sőt, az ajándékozás napja is több országban eltér a nálunk megszokottól.

Kipp-kopp, ki kopog?

A karácsonyfa állításának szokása Németországból indult el, és azóta már szinte az egész világon hagyománnyá vált. De hogy kerülnek alá az ajándékok?

Ausztriában például a karácsony gyermeke (Christkind) hozza a meglepetéseket, talán ez áll a legközelebb a mi Jézuskánkhoz. Svédországban pedig egy manó, Jultomten az ajándékfelelős.

A németeknek viszont már a Télapó, vagy szó szerinti fordításban a Karácsonyapó (Weihnachtsmann) teszi a feldíszített fenyő alá az ajándékokat. 

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Angliában is a Télapót/Karácsonyapót (Father Christmas) várják, aki a brit mesék szerint földig érő piros köpenyt visel, a kéményen keresztül jut be a házba, az ajándékokat pedig a kandallópárkányra tűzött zoknikba rejti. A közlekedésben természetesen a repülő rénszarvasok által húzott szán segíti, és a messzi Lappföldről szállítja házhoz az angolok csomagjait.

Az amerikai szokások csak a Mikulás ruhájában és lakhelyében térnek el, Santa Claus ugyanis hosszú köpeny helyett rövid kabátot visel, és nem Finnországból, hanem egyenesen az Északi-sarkról érkezik. Ezekben az országokba általában 24-én este érkezik a Télapó, így az ajándékokat rendszerint 25-én bontják ki.

Az igazi Télapó

Az angolok hagyományainak a Lappföldön élő “Igazi Télapó” adja az alapot. “Joulu Pukki” Rovaniemi városában él, és saját irodájában válogatja szét a világ minden pontjáról érkező leveleket. 

Finnországban azonban nem fárasztja magát a Mikulás háztetőkön egyensúlyozással és kéménybe bújkálással. Egyszerűen csak bekopog a házakba, és amikor belép, hangosan megkérdezi: lakik itt jó gyerek? Természetesen mindenhol csak jó gyerek lakik, akik így meg is kapják a jól megérdemelt ajándékot a Télapótól.

Mindenki másképp csinálja…

Karácsonyfát még Ausztráliában is állítanak, igaz ott – a forróságra való tekintettel – csak a műfenyő jöhet szóba. Az ausztrál gyerekekhez a nyolc fehér kenguru által húzott szánján érkezik a Mikulás. A családok az ünnepi vacsorát általában a kertben fogyasztják el, majd fürdenek egyet a tengerben.

Az íreknél nem aprózzák el a karácsonyt. Az ünneplés 2 hétig tart, a Télapónak pedig sört, whiskyt és rétest, míg a rénszarvasoknak egy csokor sárgarépát készítenek az ajtó elé. Az ajándékokat 25-én bontják ki, 26-án pedig lóversenyen ütik el az időt.

Izlandon 13 napig tart a karácsonyi ünnepkör, december 12-étől december 24-éig. Ezekben a napokban a 13 Mikulás – merthogy itt annyi van – mindegyike ellátogat a családokhoz, és apró ajándékokat hagynak a jó gyerekeknek. A rosszak viszont csak rohadt krumplit érdemelnek.

Vannak viszont olyan országok is, ahol nem ebben a pár napban, hanem majd csak az újév elején kerülnek a fa alá a meglepetések. Oroszországban például január 1-jén van az ajándékozás. Az oroszokhoz a Fagy Apó (Gyed Moroz) és segítője, Hópelyhecske (Sznyegurocska) érkezik az ajándékokkal.

Olaszországban és Spanyolországban is eltér a dátum a megszokottól. Ezekben az országokban ugyanis Vízkereszt napján, azaz január 6-án ajándékoznak. Az olaszoknak a Vízkereszt szülötte (La Befana), a spanyoloknak pedig a három napkeleti bölcs (Háromkirályok) viszi a meglepetéseket.

A hollandok is kilógnak a sorból

Hollandiában is máshogyan működnek a dolgok, a legnagyobb eltérés itt mégis az ünnepek szerepében van. Itt ugyanis nem a karácsony az év nagy eseménye, hanem a Mikulás. Náluk azonban ez nem csak egy nap, hanem egy ünnepsorozat.

A legenda szerint Sinterklaas Spanyolországban él segítőivel, a Fekete Péterekkel. November eljenén azonban az egész társaság gőzhajóra száll és elutazik Hollandiába. Az ünnepélyes bevonulást minden évben megrendezik, igazi gőzhajóval és valósághű jelmezekkel: az egész olyan, mint egy fesztivál, még a tévé is közvetíti.

A Mikulás, miután megérkezett Hollandiába, számos városba ellátogat, ahol felvonulások alkalmával találkozik a helyiekkel. Igazi Télapóhoz híven a jókat megajándékozza, a rosszak azonban Fekete Péter zsákjában kötnek ki, és utazhatnak Spanyolországba. Legalábbis a néphidelem így szól, nyilván így még inkább igyekszik jól viselkedni minden gyerek.

Az ünnepkör nagyjából 3 hétig tart, majd december 5-én, az ajándékozás napján teljesedik ki. Ilyenkor a családtagok – egy előzetes névhúzás alapján – lepik meg egymást 1-1 aprósággal, a hagyomány szerint egy kis versikét is költeniük kell az ajándékozottról. December 6-án pedig segítői kíséretében el is hagyja Hollandiát Sinterklaas, és kezdődik a karácsonyi készülődés. A karácsonyfát jellemzően már ekkor felállítják a hollandok, és sok helyen ilyenkor már nem is ajándékozzák meg egymást, hiszen a nagy ünnepükön, Sinterklaaskor már megtették.

Így ünneplik a magyarok a karácsonyt
Magyarországon a legtöbb ember nagy karácsonyfát választ, amit aztán a nappaliban állít fel. A Szenteste túlnyomórészt szűk családi körben telik, vannak azonban olyanok is, akik egyedül töltik ezeket a napokat. Ha kíváncsi vagy a magyarok ünneplési szokásaira, ide, ha pedig a karácsonyi étkezési szokásokról olvasnál, ide kattints!