A politikus elmondta: az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a Harvard Egyetem szakértői jelentést készített a témában, és megállapításuk szerint „nagyon magas a kockázata” annak, hogy a tároló működése újabb, a korábbiaknál erősebb földrengéseket is előidézhetne a dél-európai ország keleti partvidékén.

A szakértők úgy vélték, hogy a spanyol kormány annak idején helyesen tette a tároló üzemelésének felfüggesztését, mert a munkálatok befejezését követően 10-15 nappal a földmozgások is megszűntek – tette hozzá a miniszter.

Elmondása szerint amint lehet, lebontják a létesítményt, ám egyelőre erre még várni kell. A szakértői jelentés ugyanis rámutatott, hogy már a bontási munkálatok is kockázatot jelenthetnek a földrengések szempontjából, noha a helyzetet jelenleg „stabilnak” értékelték a térségben.

A Castor földgáztárolót 2013 júniusában helyezték üzembe, de működését már a feltöltés ideje alatt, szeptemberben fel kellett függeszteni, mert egy hónap alatt több mint 300 földrengés történt a Valenciai-öbölben, ahol a geológusok szerint egyébként nem jellemző a szeizmikus aktivitás. A legmagasabb mért földmozgás a Richter-skála szerint 4,2-es erősségű volt. A rengések nem okoztak személyi sérülést és komolyabb anyagi kárt sem.

A Castor az Európai Beruházási Bank által is támogatott projekt volt. Ennek keretében az Escal UGS spanyol cég egy kimerült olajlelőhelyet kezdett el földgázzal feltölteni 1,7 kilométerrel a Földközi-tenger alatt. A tárolóba 100 millió köbméter gázt pumpáltak a munkálatok felfüggesztéséig. A spanyol kormány 2014-ben úgy döntött, hogy 1,3 milliárd euróval kártalanítja a vállalatot.