Mario Draghi, az EKB elnöke a szervezet kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón leszögezte: az euróövezeti gazdasági növekedési kilátások fokozatosan javulhatnak az erőteljes exportkeresletnek, a kisebb euróövezeti pénzpiaci töredezettségnek, illetve annak köszönhetően, hogy az EKB monetáris politikája laza „marad, ameddig csak szükség van erre”. A jegybanki vezető csütörtökön hozta nyilvánosságra az EKB stábja által készített legfrissebb makrogazdasági előrejelzést. Ennek értelmében az euróövezeti bruttó hazai termék (GDP) az idén 0,1-0,9 százalékkal csökken, jövőre 0-2 százalékkal nő.

Az EKB szerint a korábban vártnál gyengébb GDP-kilátások elsősorban az előző év negyedik negyedévben tapasztalt nagyobb visszaesés tovagyűrűző hatásaival indokolhatók, miközben az ez évre előre jelzett gazdaságdinamika lényegében nem változott. Mario Draghi jelezte: az euróövezeti GDP 2013 első felében stabilizálódhat, és csak fokozatosan kezd el nőni az év második felében. Mario Draghi szerint az euróövezeti növekedésre pozitívan hathatnak strukturális reformok, amelyek egyre nagyobb hatást fejtenek ki a reálgazdaságban. Továbbra is tompítja ugyanakkor az euróövezeti gazdaság teljesítményét a pénzintézetek mérlegalkalmazkodása. Az EKB szerint az euróövezeti fogyasztói árak az idén 1,2-2 százalékkal, jövőre pedig 0,6-2 százalékkal emelkednek. Az EKB „2 százalék körüli, ám azt meg nem haladó” inflációs célt követ.

Mario Draghi kérdésre válaszolva elmondta: az inflációs kilátások megfelelően horgonyozottak, az inflációs célok lényegében megfelelnek az EKB inflációs céljának. Hozzátette: az EKB természetesen közelről figyeli az inflációs fejleményeket. Azonban nem látszik változás annak tekintetében, hogy inflációs vagy deflációs veszélytől kellene-e jobban tartani – tette hozzá.

Kifejtette: ha defláció alatt az árak általános, széles körű esése érthető, akkor ilyet nem tapasztal az EKB. Az EKB elnöke az olasz választások piaci hatását firtató kérdésre úgy válaszolt: az olasz eszközök immár visszatértek a választások előtti szintekhez, s ez olyan piaci környezetben történt, ahol számos jel utal arra, hogy kezd visszatérni a piaci bizalom. Másik pozitív jel, hogy az esetleges piaci feszültségek esetén alig tapasztalhatók országok közötti tovagyűrűző hatás. Mario Draghi ugyanakkor rámutatott: egyfajta kettősség tapasztalható a kissé kedvezőtlen, hivatalos gazdasági adatok, és az informális felmérések által jelzettek között. Utóbbiak, így a bizalmi indexek sokkal pozitívabb képet festenek a gazdaság helyzetéről – tette hozzá.

Arra a kérdés, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt részvénypiaci rekordok nem jeleznek-e részvénypiaci buborékot, az EKB elnöke úgy válaszolt: nehéz erre a kérdésre válaszolni, de alapvetően a válságból való kilábalás okozza a részvénypiaci optimizmust. A fiatal munkavállalói rétegeket érintő, az egyes euróövezeti tagállamokban tapasztalt magas munkanélküliségi rátáira utalva Mario Draghi hangsúlyozta: ez a tragédia elsősorban a helyi munkaerő-piaci szabályozással magyarázható. Kifejtette: ezekben az országban a rugalmasabb munkaerőpiac kialakításának terheit erre a társadalmi rétegre terhelték.