Merre kell elindulni?

Manapság a pályakezdő fiataloknak fogalmuk sincs, merre induljanak. Vagy egyáltalán, hogy hogyan kezdjenek hozzá. Van, aki már az önéletrajznál elakad. Sőt, ha tovább megyünk, olyan diák is van, aki csak azért megy mesterképzésre, mert nem tudja eldönteni, mit csináljon.

A Frissdiplomás Kft. idén tavasszal hiánypótló kutatás elvégzésére vállalkozott közel 2800, ebbe a korosztályba tartozó fiatal bevonásával. Országos, online felmérésükben azt vizsgálták meg, hogy mi foglalkoztatja legjobban az Y-generáció tagjait a munkavállalás kapcsán, és milyen szempontokat mérlegelnek a jövőjükkel összefüggésben.

A tapasztalattal változik a meglátás is

A felmérés rámutat arra, hogy az Y-generáció tagjait leginkább az foglalkoztatja a jövőjükkel kapcsolatban, hogy el fognak-e tudni helyezkedni, illetve képesek-e olyan munkát szerezni, amely lehetőséget ad nekik a szakmai fejlődésre, illetve a saját sikerek elérésére.

A 20 – 36 éves korosztályon belül leginkább azok félnek a munkanélküliségtől, akik a középiskoláikat a közelmúltban végezték el, és vidéken, elsősorban falun élnek. A náluk idősebb, több tapasztalattal rendelkezők körében már jelentősen kisebb azoknak az aránya, akik attól tartanak, hogy nem kapnak állást.

Míg a friss diplomások 37 százaléka gondolja azt, hogy nem lesz munkája, addig például a 3-5 éves munkatapasztalatot szerzők közül már csupán 9 százalék ilyen borúlátó – derül ki a felmérésből, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy az Y-generációnak korántsem csupán a munkahelyszerzés a legfőbb célja.

Fontos a folyamatos visszacsatolás

Inkább azt az állást preferálják, ahol folyamatosan képezhetik magukat és ezzel párhuzamosan az eredményeiket is elismerik. Az 1980 után születettek folyamatosan igénylik a visszacsatolást, a dicséretet az elvégzett feladat után. Ez hozzájárul náluk ahhoz, hogy motiváltak és elkötelezettek maradjanak.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

Ugyanakkor a szóbeli támogatás, a gyors előrelépési lehetőség biztosítása természetesen csak részben elégíti ki az elvárásaikat. A Y-generáció lojalitását a versenyképes juttatási csomag teszi teljessé. A válaszadók közel fele legalábbis ezt jelölte meg az egyik fő érvként az állás elfogadása vagy elutasítása kapcsán.

Konkrét összegekre nem tettek utalást a kutatóknak, de azt a megkérdezettek harmada fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a fix munkaidő egyenlő fix bér elvet kevésbé tartják vonzónak. Ez alapján egyértelműnek látszik, hogy a magas fizetéssel járó rugalmas beosztások sokkal kedveltebbek ebben a korosztályban.

Mégse annyira vonzó külföld?

További érdekessége, hogy a külföldi munkavégzés kisebb arányban hozza lázba a fiatalokat, mint azt a média által feldolgozott, a nagyarányú gazdasági kivándorlásról szóló hírek alapján gondolnánk. Csupán a megkérdezettek negyede mondta azt, hogy határon túli tapasztalatszerzés hosszabb, vagy rövidebb távon szerepel a terveik közt.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A kutatás másik, hasonlóan meglepő megállapítása szerint az Y-generáció számára a karriertervek megvalósítása mellett az is legalább olyan fontos, hogy a munka cseppet se menjen a magánéletük rovására. Ennek megfelelően a válaszadók jelentős része reális veszélyként említette meg azt, hogy felborulhat az egyensúly az életük két fő területe közt, és rendszeresen többet kell majd dolgozniuk annál, mint amennyit optimálisnak tartanak.

A nők jobban aggódnak

Mindezek mellett a korosztályon belül jelentős nemi különbségek nem fedezhetők fel a munkához kapcsolódó elvárások, elképzelések kapcsán. Annyi eltérés azért megragadható, hogy a megkérdezett Y-generációs nők (40 százalékuk) kicsivel jobban aggódnak azon, hogy nem fognak jól keresni, illetve megfelelő munkát találni maguknak, ugyanakkor a férfiakkal ellentétben attól meg kevésbé tartanak, hogy unalmas feladatokat kellene majd ellátniuk a leendő munkahelyükön.

Nincsenek tisztában a dolgokkal

Felejtsük el a sztereotípiákat a Y-generációval kapcsolatban, ugyanis a tudatos karrierépítők csak egy kis szelete a munkaerőpiacra kilépő fiataloknak. Azok, akik még nem léptek ki, általában 15-20 százalékkal magasabb fizetési igényt jelölnek meg, mint a már tapasztaltabb társaik. Innen is látszik, mennyire nem tájékozódtak még.

A cafetéria sincs annyira mélyen a köztudatba ivódva, ez főleg akkor mutatkozik meg, amikor bértárgyalásra kerül a sor. Lehet, hogy ez a diákmunkákból is adódik, hiszen ott csak az adott havi fizetésre lehet számolni, egyéb béren kívüli juttatás nincs.