2024 március 28

Textúra 2014

A szerzők ezen szövegeit rövid, 5-10 perces egyszemélyes jelenetekké logo alakítva színészek adják elő a Múzeum tereiben, az adott műalkotás előtt, 6 este során (premier: szeptember 25.,további előadások: október 2., 21., november 11., 19., 25.). A jeleneteket a színészek rövid szünettel újra- és újrajátsszák, azaz a néző semmiről nem marad le, saját tempójában mozoghat szabadon az egyes színek között. A szöveg, a színészi előadás és a képzőművészeti alkotás találkozása olyan sokszínű összművészeti reflexiót eredményez, amely szokatlan, újszerű és izgalmas élményt jelent a múzeumban. Idén Pelsőczy Réka, színházrendezőt és Török Ferenc filmrendezőt kérte fel a Szépművészeti Múzeum a projekt levezénylésére.

Szinopszis

10 író: BARTIS Attila, BÁN Zsófia, GARACZI László, JÓKAI Anna, KISS Noémi, PARTI NAGY Lajos, SZABÓ T. Anna, TÉREY János, TOMPA Andrea, ZÁVADA Pál

10 színész: BORBÉLY Alexandra, FODOR Annamária, KOVÁTS Adél, PÁLFI Ervin, PINDROCH Csaba, SIMON Kornél, SZABÓ KIMMEL Tamás, SZALONTAY Tünde, TÉBY Zita, TROKÁN Nóra

10 képzőművészeti alkotás: Franz Xaver MESSERSCHMIDT: Karakterfejek, Giovanni Antonio da PORDENONE: Szent Márk evangélista, Jules BASTIEN-LEPAGE: Halottak napja, Oscar KOKOSCHKA: Veronika kendője, HORTESZNAKHT múmiája, Lorenzo LOTTO: Az alvó Apolló a múzsákkal és az elröppenő hírnévvel, Pieter DE HOOCH: Levelet olvasó lány, Giuseppe CESARI: Diana szarvassá változtatja Akteónt, Lucas CRANACH: Salome, EL GRECO: Krisztus az olajfák hegyén

Eredmény: kétszer öt jelenet, két különböző rendezői látásmódban, mégis összefüggő történetet imitálva. Szabad asszociációk, dramaturgiai fortélyok, titkok és rejtvények a múzeum templomokat idéző fantasztikus tereiben. Mindezt rengeteg humorral, semmiképp sem patetikusan.

A darabok önmagukban is rendkívül izgalmasak. Együtt, egy estén pedig felejthetetlen élményt nyújtanak: különleges írói és rendezői látásmódokon keresztül egy-egy szobor vagy festmény eddig nem is sejtett, valós és újraértelmezett rétegeibe pillanthat bele a néző. Az biztos, hogyha valaki részt vesz egy ilyen estén, akkor soha többé nem lesz képes ugyanúgy tekinteni arra a bizonyos képzőművészeti remekműre.

Török Ferenc rendező gondolatai a feladatról:

„Miután leginkább múzeumokban, főleg képtárakban érzem magam teljes békességben, a színházért is felettébb rajongok, ráadásul még olvasni is kedvvel szoktam, így nagy elánnal fogtam ehhez a speciális munkához. Most, hogy már hónapok óta benne vagyunk a munkában, már azt is tudom, mennyi örömöt okoz, remélem nem csak nekünk, majd a nagyközönségnek is.

Határokat átlépni fantasztikus érzés, pláne ha festészet és irodalom, szobrászat és színház, film és építészet határterületein egyszerre bolyongunk. Valójában semmi másra nem vágytam, mint ilyen titokzatos helyeken sétálni, s néha közben megnyitni érzékelésünk legvadabb tartományait.”

Pelsőczy Réka gondolatai a munkáról:

„Szeretem a kulturális ínyencfalatokat. Ez a feladat az. Ez a munka mindenkit kimozdít a napi rutinból, a múzeumot, a színészeket, az írókat, minket és a nézőt is. Szeretek a Szépművészetibe járni, jók ezek a terek, és hogy a falakon lógó képekkel kapcsolatba kerülhetek, az valahogy engem is megemel. Jó érzés általam szeretett és ismert vagy kevésbé ismert írókkal szorosabb kapcsolatba kerülni. Tetszik, hogy az írók ennyire komolyan vették a munkát, érezhetően fontos számukra, mi alakul ki belőle, hogyan formálódik élővé a szövegük. Nyitottak és segítőkészek a kérésekkel, esetleges szöveg-átalakításokkal kapcsolatban. Aminek külön örülök, hogy Török Ferivel együtt lehetek. Színészként dolgoztam már vele, azt is szerettem, de ez egy másik szituáció. Gyors az agya, szórakoztató, és ami nagyon ritka: nem versengünk, hanem elfogadjuk egymást. Közös segítségünk van a látvány létrehozásában: Juristovszky Sosa, aki mindkettőnknek régi ismerőse. Szerintem jó hármast alkotunk.

A múzeum részéről, a produkciós vezető Schlett Anna és munkatársa Csiszár Kinga, teljes értékű munkatársak, hihetetlen, hogy birkóznak meg a számukra idegen színházi háttér megszervezésével és egyéb teendőkkel napi munkájuk mellett.”

kép1

kép2