1. Túlnépesedés

Jelenleg 7 milliárdan élünk a földön, ez 2050-re várhatóan 9 milliárd fölé emelkedik. Amíg 1950-ben átlagosan 19 ember élt egy négyzetkilométeren belül, addig ez pont 100 évvel később 67 ember osztozik majd ugyanekkora területen – legalábbis az ENSZ jelentése szerint.

2. Vízhiány

A hollandiai IRC Nemzetközi Víz és Egészségügyi Központ (IRC International Water and Sanitation Centre) riportja szerint 2050-re az összes arab ország teljes ivóvízhiánnyal fog küzdeni, egy másik jelentés szerint még rosszabb a helyzet: az emberiség 75 százaléka olyan területen él majd, ahol gondot okoz a vízhiány.

3. Élelmiszerválság

A túlnépesedéssel együtt egyre nagyobb problémát okoz majd a növekedő táplálékigény is. Ennek hatására 20-30 éven belül teljesen át fog alakulni az élelmiszergyártás. A WFP (World Food Programme) adatai szerint 2050-re csaknem 20 százalékkal többen fognak éhezni – pedig az arány jelenleg sem alacsony, körülbelül minden kilencedik ember éhezik a Földön.

4. A társadalom elöregedése

Az Eurostat tavalyi adatai alapján a nyugdíjasok száma egyre inkább közelít a még aktívan dolgozók számához egész Európában. Az Országos Nyugdíjbiztosítási főigazgatóság adatai szerint Magyarországon sem jobb a helyzet: 2008 és 2014 között az öregségi nyugdíjellátásban részesülők száma több mint 25 százalékkal emelkedett, annak ellenére, hogy a nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik. Emellett egész Európában csökken a házasságkötések és a gyermekszületések száma, ami további demográfiai átalakuláshoz vezet és egyre kevesebb aktív munkavállaló tart el egyre több nyugdíjast, amely egyre nagyobb terhelést jelent a gazdaság részére.

5. A nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában nem lesz tovább fenntartható

Az Európai Unióban a nyugdíjasok jelenleg 16 százaléka dolgozik, és ez arány folyamatosan nő. 2050-re várhatóan Magyarországon is csökkenni fog az állami nyugdíj mértéke, a nyugdíjkorhatár pedig tovább fog emelkedni. Ennek ellenére – az OTP Bank által készített reprezentatív kutatás szerint – a magyar lakosság csak 12 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással.

Mire készüljünk így?

A trendek között van olyan, ami ellen mi magunk keveset tehetünk azon túl, hogy odafigyelünk az életmódunkra. De olyan is van, amire eredményesen felkészülhetünk, erre jó példa a nyugdíjak várható értékcsökkenése.

„Fontos látnunk, hogy nyugdíjrendszer jelentős átrendeződése, átalakulása más globális kihívást jelentő tendenciákhoz hasonlóan mindannyiunk számára problémákat okozhat, ha nem készülünk fel előre, nem teszünk félre. Ennek ellenére, tapasztalataink szerint még mindig túlságosan keveset foglalkozunk ezzel. A fiatalok tudják, hogy kevés nyugdíjuk lesz, ennek ellenére Magyarországon csak nagyjából minden 10. ember gondol ma arra, hogy félretegyen a nyugdíjas éveire. Ez azt jelenti, hogy tízből kilencen nem tudják még, hogy miből fognak megélni a nyugdíjas éveikben. Ugyanakkor pozitív tendencia, hogy tavaly nemcsak az általunk kezelt vagyon, hanem a tagjaink száma is emelkedett, sőt az egy főre eső befizetések is növekedtek” – mondta el Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.