Kína növekedése és kihívásai, a robotika felemelkedése, a görög adósságválság euróövezetre gyakorolt hatása vagy a globális felmelegedés mind olyan területek, amelyek alapvetően határozzák meg a következő éveket vagy évtizedeket a Földön.

Kína növekvő ereje

Mióta a jelenlegi kínai elnök, Hszi Csin-ping 2012-ben hatalomra került, konszolidálta a hatalmat a Kommunista Párton belül, és terjeszkedő külpolitikába fogott. Az ázsiai nagyhatalom mesterséges szigeteket épít például a Dél-kínai-tengeren, melynek gazdasági, kereskedelmi, nyersanyagpiaci és katonai következményei egyaránt aggasztják a nemzetközi közvéleményt.

Emellett tavaly ősszel Kína élére állt az Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bank (AIIB) felállításának, amely nyílt kihívást kíván intézni a Nyugat, és különösen az Egyesült Államok által dominált nemzetközi intézményeknek, mint a Világbank vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A szervezethez már többen csatlakoztak az USA hagyományos szövetségesei közül, például az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Dél-Korea és Izrael. A bank szándéka, hogy segítse az infrastrukturális beruházásokat szerte Ázsiában, miközben nem mellékesen Kína hatalmát is erősíti a térségben az Egyesült Államokkal szemben.

Kína emellett jelentős üzletekkel is erősíti a pozícióját. Pakisztánnal például egy 46 milliárd dollár értékű energia- és infrastrukturális fejlesztési projektről állapodtak meg. Oroszországgal pedig számos ponton folyik az együttműködés, többek között egy gyorsvasút fejlesztés területén, összekötve Pekinget és Szentpétervárt.

Borongós jövő

Mindazonáltal Kína fényes terveit beárnyékolja a homályos jövő. Számos olyan faktor van ugyanis, amely lassíthatja a kínai terjeszkedést, például a GDP növekedésének lassulása az elmúlt évtizedek szárnyalását követően. A legutóbbi számok alapján a világ második legnagyobb gazdaságának növekedése 7 százalékra lassult, amire 1990 óta nem volt példa.

A másik terület, amely aggodalomra ad okot, az egy adósság- és ingatlanbuborék kipukkadása. Áprilisban két jelentős vállalat, az ingatlanfejlesztő Kaisa Group és az állami tulajdonban lévő villamosenergiai óriás, a Baoding Tianwei Group is csődbe ment. Állami tulajdonú vállalat korábban még soha nem jelentett csődöt Kínában.

A világ második legnagyobb gazdaságának hosszú távú jövőjét emellett nagyban befolyásolhatja a demográfiai válság. Az elöregedő társadalom ugyanis jelentős veszélyt jelent a gazdaság dinamikájára.

A genetika felemelkedése

Az emberi genom szekvenálásának (egy szervezet teljes genomjában vagy annak kiválasztott részeiben a DNS bázissorendjének meghatározása) költsége hatalmasat zuhant az elmúlt 15 évben. Az első teljes emberi genomszekvenálás 2001-ben fejeződött be, és 100 millió dollárba került. Ez 2014-ben kevesebb mint 10 ezer dollárba került.

A fejlődő technológiákban pedig ott a lehetőség, hogy oly módon forradalmasítsák az orvostudományt, ahogy arról néhány évtizede még nem is álmodhattunk. Az elmúlt években például egy új génmódosításra alkalmas technológia (CRISPR) hozta lázba a tudósokat, és eredményezett új technikákat a genetika megértésének területén. A CRISPR egyébként egy olyan génhasítási technológia, amely radikálisan új módszereket hozhat a génkezelési eljárásokba.

Bajok az olcsó olajjal

Miközben az olaj ára visszapattant némileg a téli mélységekből, még mindig jelentősen alatta van annak, amit az elmúlt években láthattunk. Az alacsony olajár hatására pedig egyes olajkitermelő országok komoly mérlegproblémákkal néznek szembe, az Egyesült Államokban pedig durván csökkentek a kitermelésbe érkező tőkebefektetések – jóllehet a kitermelés tovább bővül a meglévő kutak megemelt kibocsátásával.

Ez pedig kettős hatással van a világ legnagyobb gazdaságára – és másokra is a világban. Egyrészt ugyanis a szektort súlyosan érinti az alacsony olajár, másrészt azonban több pénz marad a fogyasztóknál, melyet elvileg elkölthetnek. A probléma azonban az, hogy az USA-ban ezek a többletfogyasztások még nem igazán realizálódtak.

A napenergia uralma

Noha még mindig kisebbségben van a globális energia mixben, a napenergia szerepe az Egyesült Államok energia előállításában elképesztően megugrott 2005 óta. Ezt támasztja alá, hogy a napenergia költsége jelentősen csökkent: 2000-ben még 11 dollár volt wattonként, míg 2013-ban már 5 dollár alatt volt. Amennyiben pedig ez a trend folytatódik, alapjaiban változhat meg az energiatermelés struktúrája.

Az akkumulátor-fejlesztések – melyekben olyan társaságok járnak élen, mint például a Tesla – a napenergia legnagyobb problémáját is leküzdik, vagyis, hogy akkor is működjön, amikor nem süt a Nap. Végül a napenergia radikálisan átalakíthatja az energiafogyasztók és -termelők viszonyát, kialakítva egy sokkal tisztább és rugalmasabb hálózatot.

A felszáradó likviditás

Akkor beszélhetünk likvid piacokról, amikor a befektetők könnyen tudnak eszközöket adni és venni. Mivel széles körben elterjedt az a nézet, hogy az USA piacai igencsak likvidek, egyes szakértők szerint komoly veszélyekkel nézünk szembe.

Az olyan guruk például, mint Mohamed El-Erian arra figyelmeztetnek, hogy a likviditás az egyik leginkább alábecsült kockázati faktor, amellyel a befektetőknek ma szembe kell nézniük. El-Erian arra hívja fel a figyelmet, hogy az alacsony likviditás hirtelen és drámai árváltozásokhoz vezethet, amennyiben bármilyen meglepetés éri a piacokat.

Beköszönt a teljesen online világ

Tavaly az egész világon 3 milliárd ember, azaz nagyjából a Föld összlakosságának 40 százaléka, rendelkezett internet-hozzáféréssel. Az ENSZ adatai pedig azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a legnagyobb növekedést a fejlődő országok produkálták.

A feltörekvő piacokon a mobil a domináns. Az adatok szerint Afrikában 100 emberből 2010-ben még csupán 2 rendelkezett mobil szélessáv előfizetéssel, míg 2014-ben már 19. Ráadásul mára ott tartunk, hogy a fejlődő világ birtokolja a mobil előfizetések többségét.

A nagy amerikai vállalatok ezzel párhuzamosan igyekeznek becsatornázni a fennmaradó 4,5 milliárd embert is. A Facebook internet.org applikációja számos weboldalhoz biztosít ingyenes hozzáférést, noha sokan kritizálták amiatt, hogy nem az egész webhez. A Google pedig légballonnal szolgáltatna internetet, kikerülve ezzel a drága infrastruktúrát.

Görögország és az euró jövője

Görögország a következő időszakban számos fizetési határidővel néz szembe, beleértve az augusztusban esedékes 100 milliárd eurót is. A hellén állam körüli bizonytalanság pedig nem látszik enyhülni.

Noha egyre több forgatókönyv születik azzal kapcsolatban, hogy milyen végkimenetelei lehetnek a görög válságnak, igencsak nehéz megjósolni, hogy amennyiben Görögország kilép az euróövezetből, annak milyen hatása lesz magára a monetáris unióra. Ami biztos, hogy a görögök számára mindenképpen komoly nehézségeket jelentene egy esetleges „Grexit”. Rövidtávon egy recesszió szinte elkerülhetetlen volna, míg hosszabb távon a gyenge drachma súlyos teher lenne gazdaságnak és a lakosságnak, elsősorban az ország importfüggősége miatt.

Drámai természet

A Föld általában egyre melegszik, köszönhetően elsősorban az emberi ipari aktivitás által kibocsátott üvegházhatású gázoknak, mint a karbon-dioxid és a metán. Amennyiben pedig a globális felmelegedés jelenlegi trendje folytatódik, a tengerszintek 76 és 198 cm-rel is megemelkedhetnek a század végére a National Geographic szerint. Ez azt jelentené, hogy ha mindössze a leginkább optimista prognózis valósul meg, az olyan partmenti városok, mint például Miami lényegében elpusztulnának.

A klímaváltozás ráadásul teljesen átalakíthatja a bolygó mezőgazdasági mintázatait. Kanada és Eurázsia északi része például sokkal kedvezőbb terület lenne a növénytermesztéshez, míg a délebbi területek, melyeken jelenleg sokkal több élelmiszert termelnek, súlyos zuhanásokat szenvedne el a termésekben.

Nem mellékesen az éghajlatváltozás mellett a jelenlegi erőforrások túlhasználata és a növekvő gazdaságokkal járó növekvő népesség jelentős ivóvízhiányt okozhat a Földön. Ennek következtében pedig nem kizárt, hogy a fejlődő gazdaságok akár adókat is kivethetnek az ivóvízhasználatra.

Szintén komoly problémát jelent a fajok tömeges kipusztulása. A klímaváltozás mellett az élőhelyek pusztulása és az invazív fajok miatt nagymértékű kihalásoknak is szemtanúi lehetünk. Egyes tanulmányok szerint a század végére a jelenlegi fajok akár harmada is teljesen eltűnhet.

Ha mindez bekövetkezik, elképzelni sem tudjuk, milyen hatással lesz a bolygó ökoszisztémájára. Csak egy példát említve, a veszélyeztetett orrszarvúknak hatalmas jelentőségük van az afrikai legelők fenntartásában, és a kipusztulások akár a teljes ökoszisztémát is káoszba döntheti.

A robotok előretörése

Egy 2013-as elemzésben, két oxfordi kutató, Carl Frey és Michael Osborne azt állították, hogy a következő évtizedekben az álláshelyek 47 százalékát fogják veszélyeztetni a robotok vagy a szoftverek.

A rutinfeladatok elvégzését igénylő munkák egyértelműen veszélyben vannak, míg azok, amelyek az emberi kreativitásra épülnek, egyelőre nagyobb biztonságot élvezhetnek. Mindazonáltal a robotika és a szoftverek fejlődése egészen új iparágak és karrierek számára is kaput nyithat.

Igencsak pozitív tényező lehet a sofőr nélküli autók elterjedése. Ezek következtében ugyanis biztonságosabb és kevésbé frusztrált lehet az utazás, az urbanisták pedig ideális esetben sokkal élhetőbb és kellemesebb városokat tervezhetnének, kevesebb úttal és parkolóhellyel.

Mindemellett komoly fejfájást okoz, hogy a mesterséges intelligencia jövőbeni fejlődésének hol a határa. Noha jelenleg még nem tartunk ott, hogy mindennapi veszélyt jelentsen a tudományos fantasztikumból ismert mesterséges intelligencia, az biztos, hogy ez a jövő egyik nagy morális és etikai kérdése lesz.

Egy szebb világ

A fentiek ellenére a Business Insider optimistán zárja az összeállítását. Meglátásuk szerint még így is a jelenkor a legjobb időszak, amelyben élhetünk, a dolgok pedig összességében egyre jobban alakulnak.

Az elmúlt 20 évben ugyanis a várható élettartam globálisan 64-ről 70 évre nőtt. A legnagyobb ugrást pedig a világ legszegényebb régiója, Afrika hajtotta végre. Az alapvető szükségletekhez való egyre szélesebb körű hozzáférés pedig csak javíthat ezen a trenden.

Az extrém szegénységben élők száma emellett az ENSZ szerint megfeleződött 1990 és 2010 között. Jóllehet Szubszaharai Afrikában és Dél-Ázsiában még mindig igen sok a teendő, a világ számos helyén drámai javulás figyelhető meg.