Elfogadták a törvényt a devizahitelezésről - Mire kell figyelni?

| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Elfogadta az országgyűlés a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatot. A törvénynek köszönhetően sokan számíthatnak pénzvisszatérítésre.

Az árfolyamrés

A törvény kimondja az árfolyamrés - az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását – semmisségét. Helyette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyama lép.

Mikor és mennyit kaphat vissza az adós?

Először kihirdetik a törvényt a Magyar Közlönyben, a kihirdetést követő nyolcadik napon hatályba lép. Ez után 90 nap áll a bankok rendelkezésére, hogy átszámolják a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. A számítás módszertanát az MNB felügyeli.

A fogyasztó is kiszámolhatja, mennyi jár vissza neki a folyósítási értesítő és az MNB honlapjának segítségével. Meg kell nézni, mekkora volt a hitel összege forintban és azt milyen devizaárfolyamon kaptuk. Ha elosztjuk a hitel összegét ezzel az árfolyammal, akkor látjuk mekkora volt a devizatartozás. Majd ezt megszorozzuk az MNB hivatalos devizaárfolyamával. A kapott összegből kivonjuk a folyósított összeget és már látjuk is a veszteséget. Ugyanez vonatkozik a havonta folyósított törlesztőrészletekre is.

Tegyük fel, hogy svájci frank alapú devizahitelnél 6 millió forintot vettünk fel 2006. január 10-én 167,21 forintos árfolyamon. Ez azt jelenti, hogy a banknál 35 883 svájci frank volt a devizatartozás. Azon a napon 162,21 forint volt a hivatalos MNB árfolyam. A két számot összeszorozva 5 820 584 forintot kapunk, a különbség a 6 millióhoz képest 179 415 forint, ennyi volt tehát a veszteségünk a hitelfelvételnél.

Elég lesz mindez?

Sokat várnak a héten az Országgyűlés elé került devizahiteles mentőcsomagtól mindazok, akik kiböjtölték a Kúria ítéletére való várakozás végtelen hosszúnak érzett hónapjait. Vajon végre tényleg a bajba jutottakat mentik, vagy miként a végtörlesztés esetében történt, megint azok kapnak segélyt, akik köszönik, jól vannak?

Miután a bankok végére értek a folyamatnak, minden fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon el kell számolni. A legvalószínűbb, hogy a visszajáró összeget nem átutalják, hanem azzal csökkentik a tőketartozást. Ősznél előbb erre valószínűleg nem kerül sor.

Elemzői becslések szerint az árfolyamrés semmissége miatt 100 milliárd forint járhat vissza a fogyasztóknak. Mivel a bankok eltérő díjakkal és költségekkel számolnak, ezért ez egy-egy hitel esetében a néhány tízezer forinttól a pár százezer forintig terjedő összeget jelenthet.

Az egyoldalú szerződésmódosítás

A Kúria jogegységi döntése szerint vélelmezhető, hogy devizahitelek és forinthitelek esetében az egyoldalú kamat-, díj- és jutalékemelés tisztességtelen volt és nem felel meg a korábban megfogalmazott elveknek. A bankszövetség képviselői korábban jelezték, hogy ezzel nem értenek egyet. A törvény szerint a pénzügyi intézménynek kell bíróságon, polgári peres eljárásban bizonyítania a szerződés tisztességes voltát. Ha ezt nem tudja bizonyítani, akkor a kikötés tisztességtelen és ezzel semmis.

А Kúria által megfogalmazott elvek

- egyértelmű és érthető megfogalmazás elve

- tételes meghatározás elve

- objektivitás elve

- ténylegesség és arányosság elve

- átláthatóság elve

- felmondhatóság elve

- szimmetria elve

Így a bankoknak ebben az esetben is számolniuk kell. Mivel egy évben többször is lehetett módosítás, ezért itt sokkal hosszadalmasabb és bonyolultabb számolásra kell készülni. Ez újabb hónapokat vehet igénybe. Természetesen ennek metódusát is az MNB felügyeli.

Az elemzői becslések szerint a bankoknak mindez 500-900 milliárdba kerülhet, ennyi járhat tehát vissza a fogyasztóknak. Ez jóval nagyobb összeg lehet szerződésenként, mint amit az árfolyamrés miatt kell visszafizetni. Az elszámolás részleteit kimondó törvényjavaslatot szeptemberre ígérte a minisztérium.

Mi lesz a folyamatban lévő perekkel?

A törvényhez benyújtott módosító javaslat szerint felfüggesztették a folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat legkésőbb december 31-ig.

Mely szerződésekre vonatkozik?

A jogszabály a 2004. május 1-jén vagy azt követően és a törvény hatályba lépéséig megkötött hitelszerződésekre vonatkozik. A meglévő szerződések esetében az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták.

Kiket nem érint?

A törvény nem vonatkozik azokra, akik igénybe vették a kedvezményes végtörlesztés lehetőségét, valamint azokra, akiknek a szerződését rendezte a Nemzeti Eszközkezelő.

Mit nem tehetnek meg a bankok?

A jogszabály módosítása szerint a bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja.

Mi lesz a szerződésekkel ezek után?

A kormány szándékai szerint a devizahiteleket teljes egészében kivezethetik és forintosíthatják a hiteleket. Erről még készül a javaslat és folyamatosan tárgyalnak a bankszövetség képviselőivel.

Forrás: MTI

Ezt olvasta már?

Kamatmentes hitel megfizethetetlen áron? »