A válság óta nem volt ekkora botrány: vádemelés a Barclays ellen

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Csalás előkészülete és jogosulatlan pénzügyi segítségnyújtás címén vádat emeltek kedden az egyik legnagyobb brit befektetési bankcsoport, a Barclays és négy volt vezetője ellen. A pénzügyi válság óta most először emeltek vádat egy egész bank ellen Nagy-Britanniában.

A feltőkésítéssel volt gond

A súlyos csalási ügyek felderítésére szakosodott brit nyomozóiroda (Serious Fraud Office, SFO) keddi bejelentése szerint az ügy a 2008-as pénzügyi válságig nyúlik vissza, amikor a Barclays - több más, megrendült helyzetű brit nagybanktól eltérően - nem kívánt költségvetési tőkejuttatást igénybe venni a brit kormánytól, hanem a piacról hajtott fel pótlólagos tőkét.

Az SFO szerint a vádemelés a Barclays, valamint a Qatar Holding és a Challenger Universal Ltd. katari alapok között 2008 júniusa és októbere között lezajlott tranzakciókkal van összefüggésben, és kiterjed egy 3 milliárd dolláros hitelkeretre, amelyet a Barclays nyújtott 2008 novemberében a katari államnak. A cég mellett az SFO vádat emelt John Varley, a Barclays akkori vezérigazgatója és három volt területi igazgató ellen is.

Kimaradtak a bankmentésből

Az amerikai Lehman Brothers bankcsoport csaknem kilenc évvel ezelőtti összeomlása utáni piaci pánikhelyzetben a brit kormány és a Bank of England, a brit jegybank - minden idők legnagyobb - garanciavállalásokkal együtt összesen 500 milliárd fontos (180 ezer milliárd forintos) - bankmentő programját indította el, amelynek keretében évtizedek óta először állami tulajdonba kerültek brit nagybankok.

Az akkor részlegesen államosított két legnagyobb bank, a Royal Bank of Scotland (RBS) és a Lloyds megmentésére közvetlenül több mint 65 milliárd font költségvetési tőkeinjekciót fordított a kormány. A befektetés nyomán a Lloyds-csoportban 43 százalékos, az RBS-ben 83 százalékos volt az állami részesedés. Az RBS-ben még mindig 73 százalékos a brit kormány tulajdonrésze, a Lloyd's-csoportot már újraprivatizálták.

A Barclays azonban nem kért a költségvetési támogatásból, hanem katari partnereivel lebonyolított tranzakciókból vont be pótlólagos likviditást. A nyomozóhatóság gyanúja szerint ebből a pénzből juttatott vissza a Barclays a katari államnak a 3 milliárd dolláros hitelkeret formájában.

A Libor-botrány sem ült el

A Barclays megítélését már a nevéhez fűződő Libor-botrány is súlyosan kikezdte. Az azóta nemzetközivé duzzadt, hatalmas bírságokhoz vezető ügy 2012 nyarán robbant ki, amikor az SFO és a brit pénzügyi felügyelet feltárta, hogy a Barclays egyes kereskedői a globális pénzügyi válság előtt és alatt haszonszerzés céljából manipulálták a Libort.

A Libor (London interbank offered rate) a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába, évente 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként. Ez a teljes világgazdaság éves hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse.

A Barclayst már a botrány kirobbanásának évében 290 millió font bírsággal sújtották a brit és az amerikai piacfelügyeleti hatóságok, és az ügy nyilvánosságra kerülése után nem sokkal távozott Bob Diamond vezérigazgató és az akkori elnök, Marcus Agius is.

Ezt olvasta már?

Az OTP az év bankja - Romániában »