Ezek a technológiák forgathatják fel az életünket 2015-ben

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 5 perc

A technológia valószínűleg a modern világ legnagyobb átalakítója. Noha sosem jár kockázatok nélkül, a technológiai áttörések számos innovatív megoldást kínálnak napjaink legégetőbb problémáira is. A hidrogén által hajtott autótól az emberi agy mintájára fejlesztett számítógépes chipig, íme az a 10 feltörekvő technológia, amely akár idén jelentős robbanást mutathat.

A listát a Világgazdasági Fórum feltörekvő technológiával foglalkozó bizottsága állította össze 18 szakértő bevonásával.

1. Üzemanyagcellás járművek

Zéró-emissziós autók, melyeket kizárólag hidrogén hajt

Az üzemanyagcellás járműveket már régóta ígérik, mivel jelentős előnyei vannak az elektromos, illetve szénhidrogén-meghajtású járművekkel szemben. A technológia azonban csak most jutott el arra a szintre, hogy az autóipari vállalatok komolyan tervezzék a nagyobb fogyasztói közönséget célzó gyártást. A kezdeti árak 70 ezer dollár körül alakulhatnak, de ez a termelési volumen növekedésével jelentősen csökkenhet.

A Toyota Mirai az első kereskedelmi forgalomba hozott hidrogén üzemanyagcellás autó Forrás: wikipedia.org Fotó: Bertel Schmitt

Az akkumulátor-meghajtású járművekkel szemben, melyeket időről időre külső forrásról kell feltölteni, az üzemanyagcellák közvetlenül generálnak elektromos áramot, hidrogén vagy földgáz felhasználásával. A gyakorlatban alapvetően az üzemanyagcella és az akkumulátor együtteséről lenne szó, vagyis ezek az autók sajátos hibridek lennének speciális technikákkal, amelyek elősegítik a maximális hatékonyságot.

Amellett, hogy számos módja van a szén-dioxid kibocsátást nélkülöző hidrogén előállításnak, a legnagyobb problémát jelenleg az okozza, hogy nincs kiépült hidrogén infrastruktúra, amelynek úgy kellene kinéznie, mint manapság a benzinkutaknak. Ráadásul egyelőre a hidrogén hosszabb távú gazdaságos szállítása is megoldásra vár.

2. Következő generációs robotika

Az emberiség már régóta fantáziál egy olyan világról, amelyben a robotok ellátják a mindennapi teendőket. Ez a futurisztikus elképzelés a mai napig várat a megvalósulásra, mivel a robotok főként még mindig a gyártósorok mellett dolgoznak vagy más ellenőrzött feladatokat végeznek.

Forrás: wikipedia.org Fotó: Vanillase

Ráadásul az autóiparban például olyan nagy robotokkal is dolgoznak, amelyek veszélyesek lehetnek az emberi munkatársakra, és ezért külön biztonsági intézkedések szükségesek. A robotika fejlődése azonban egyre inkább valósággá teszi a robotok és az emberek mindennapi kapcsolatát. A jobb és olcsóbb szenzoroknak köszönhetően pedig a gépek egyre jobban képesek megérteni a környezetüket, és megfelelően reagálni az őket ért impulzusokra, miközben a testüket is egyre rugalmasabbnak építik meg.

A kiegészítő technológiák, mint a GPS vagy a felhő alapú elektronika, eredményeképpen a robotok sokkal jobban össze vannak kapcsolva és sokkal precízebb munkákat tudnak elvégezni a mezőgazdaságtól az egészségügyig.

Noha egyre többen aggódnak amiatt, hogy a robotok munkaereje hamarosan szükségtelenné teszi az emberi munkát, ennek egyelőre kicsi a valószínűsége. Bár tény, hogy a gépek sokkal olcsóbbak, mint az emberek és napi 24 órán át is képesek dolgozni, a jelenlegi fejlődések mellett az emberi együttműködés és felügyelet továbbra is elengedhetetlen lesz.

Amennyiben pedig a robotok valóban elkezdik kiszorítani az emberi munkaerőt, akkor sem biztos, hogy tragikus víziókkal kell számolnunk. A történelmi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ilyen esetekben nagyobb termelékenység mellett gazdasági bővülés várható. Komolyabb kérdés talán, hogy amennyiben a robotok komplexebb, a társadalmi kapcsolatokkal összefüggő munkákat is képesek lesznek elvégezni az emberekkel együtt, akkor miként definiáljuk majd újra az emberek és a gépek viszonyát.

3. Újrahasznosítható hőre keményedő műanyag

A műanyagokat alapvetően két osztályra, hőre lágyulókra és hőre keményedőkre lehet osztani. Az első kategóriával szinte bármikor találkozhatunk a mindennapokban, és ezek azok, amelyek értelemszerűen újrahasznosíthatók, hiszen tetszőleges alkalommal lehet megolvasztani, majd újraformázni őket.

A hőre keményedő műanyagokat éppen tartósságuk miatt használják igen sok helyen, a mobiltelefonoktól az űrkutatásig. A probléma azonban az velük, hogy miután elhasználódnak, azonnal hulladékként végzik, éppen ezért már régóta komoly kérdés, az újrahasznosítható hőre keményedő műanyag előállítása.

Tavaly úgy tűnik, áttörést értek el a tudományban, miután felfedezték a hőre keményedő polimerek egy új osztályát, melyek újrahasznosíthatók. Noha ez az újrahasznosíthatóság nem 100 százalékos, jelentős fejleménynek tűnik a kutatásban. Szakértők szerint 5 éven belül el lehetne kezdeni a régi polimerek leváltását, és 2025-re elérhető lehetne, hogy csak az újrahasznosíthatók legyen forgalomban.

4. Pontos genetikai-mérnöki technikák

A hagyományos géntechnológia már régóta vita tárgyát képezi, azonban nemrégiben olyan új módszerek láttak napvilágot, melyek lehetővé teszik, hogy közvetlenül „szerkesszük” a növények genetikai kódját. Ennek következtében a növények például táplálóbbak lehetnek vagy jobban ellenállnak a változó éghajlatnak.

Noha a növények esetében jelenleg használt technika már működőképes, a követező néhány évre várhatók a még pontosabb és változatosabb genom-szerkesztési eljárások. Ráadásul a félelmek ellenére, szakértők szerint ez a beavatkozás hozzávetőleg annyira kockázatos, mint a klasszikus nemesítés.

Ezen technikák pedig igen sokat segíthetnek a fejlődő gazdaságok farmereinek, miközben megkönnyítenék a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. A még pontosabb beavatkozások pedig talán az általános félelmet is eloszlatnák, amikor kiderülne, hogy mindez mennyi gazdasági és társadalmi haszonnal jár.

5. Additív gyártás

Az additív gyártás fogalmát olyan technológiákra használják, mint a 3D nyomtatás, ahol kis részekből állítanak össze egy nagyobbat. Ennek ellenkezője a hagyományos szubtraktív gyártás, melynek során egy nagyobb tömbnyi nyersanyagból különböző módokon hoznak létre kisebb termékeket.

A 3D nyomtatás hatalmas előnye, hogy a tömegtermeléssel ellentétben erősen személyre szabott termékeket lehet előállítani. Ennek nemcsak az iparban lehet rendkívüli jelentősége, de például az orvostudományban is. Emberi sejtek kinyomtatásával ugyanis mára létre lehet hozni  élő szövetet, de volt már példa bőr, csont, illetve szív- és érrendszeri szövetek kinyomtatására is. Mindezek pedig hatalmas lendületet adhatnak az egyénre szabott orvostudománynak.

A 3D nyomtatás következő nagy lépése az integrált elektronikus alkatrészek, például az áramkörök, valamint a nano-méretű számítógép alkatrészek kinyomtatása lenne. Az igazi lenyűgöző áttörést pedig a 4D nyomtatás jelentené, melynek segítségével olyan anyagokat lehetne előállítani, amelyek a környezeti változások hatására maguk is megváltoznak. Ez komoly fejlődés lenne a ruhaiparban és az egészségügyben (például az implantátumoknál) is.

Noha az elképzelések szépek, és már itt is vannak, az additív gyártási technológia bevezetése a tömegtermelésbe valószínűleg még évtizedes távlatban érhető csak el.

A kezdetleges szociális készségekkel rendelkező Kismet robot (MIT Museum) Forrás: wikipedia.org Fotó: BetacommandBot

6. Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) a legegyszerűbben úgy írható le mint annak tudománya, hogy a számítógépek miként végezhetik el ugyanazt, mint az emberek. A technológia pedig hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, és a hangfelismerő okostelefonoktól a különböző arcfelismerő rendszerekig szép lassan behálózták a mindennapokat.

Az MI lényege, hogy képes megérteni a környezetéből érkező hatásokat, és megfelelően reagálni azokra. A következő generációs robotikához hasonlóan ez is rendkívüli módon tudná segíteni a termelékenység bővülését, miközben az emberek hétköznapjait is megkönnyíthetné.

A nagy problémát persze az jelenti, hogy minden ilyen fejlesztés szükségszerűen kockázatokkal jár. Az MI fokozatos fejlődésével pedig kezdünk áttérni a klasszikus sci-fik terepére, melyek igyekeztek meghatározni az etikai normákat ember és gép között.

7. Elosztott gyártás

Az elosztott gyártás koncepciója strukturálisan alakítja át a tömegtermelés gyártási folyamatát, illetve a termékek elosztását. Míg a klasszikus gyártás centralizált, vagyis a nyersanyagokat központi helyeken gyűjti össze és nagy, központi gyárakban dolgozza fel, addig az elosztott gyártás esetében a folyamatok decentralizáltak, és a végtermék a fogyasztóhoz sokkal közelebb kerül előállításra.

Az ötlet alapvető lényege, hogy az anyagi ellátási láncokat amennyire csak lehet, digitális információkkal helyettesítsék. Vagyis nem volna feltétlenül szükség arra, hogy a nyersanyagokat elszállítsák egy központi termelő egységbe, hanem lehetőség nyílna arra, hogy kis helyi központok a megfelelő tudás birtokában előállítsák a végterméket.

A koncepció legfontosabb pozitív hatásai között szerepel, hogy egyrészt sokkal könnyebb lenne figyelembe venni a fogyasztók helyi igényeit, másrészt sokkal hatékonyabb erőforrás felhasználást tenne lehetővé, illetve kevesebb elpazarolt kapacitással járna, mint a klasszikus tömegtermelés. A szállítások csökkenésével pedig a környezetszennyezés is apadhatna. Nem mellékesen pedig üzleti szempontból is komoly előnyei lennének, mivel lazítaná a piacra lépés korlátait, hiszen nem volna szükség olyan hatalmas kezdeti tőkére, mint egy nagyobb gyár beindításakor.

Minderre pedig precedensek is vannak már, ugyanis a brit Facit Homes például személyre szabott dizájnt és 3D nyomtatást használ, hogy a fogyasztók igényeinek minél inkább megfelelő házakat építsen.

8. „Érzékeny” drónok

A pilóta nélküli légi járművek, vagy drónok, igen fontos – és legalább ennyire vitatott – katonai eszközzé váltak az elmúlt években. Emellett azonban az élet számos területén is megjelennek, a mezőgazdaságtól a filmezésig. A probléma mindazonáltal az, hogy ezek a gépek még igen komoly emberi segítségre szorulnak a távolból.

A következő lépés éppen ezért a teljesen önműködő drónok lehetnek, amelyek képesek önmaguktól érzékelni a környezetüket, és reagálni arra, elkerülve így az ütközéseket. Amennyiben ez megvalósulna, a drónok felhasználásának egy egészen új világa tárulna fel. El tudnának végezni például az emberre rendkívül veszélyes munkákat, mint az elektromos vezetékek ellenőrzése, de akár gyógyszereket is tudnának szállítani egészségügyi vészhelyzet sújtotta területekre. Eközben pedig képesek lennének megtalálni a legmegfelelőbb útvonalat és elkerülnék a felmerülő akadályokat.

A lehetőség már bizonyosan itt van, mivel az Intel és az Ascending Technologies 2014 januárjában mutatott be egy drón prototípust, amely képes magától navigálni egy felállított akadálypályán és elkerülni az elé belépő embereket.

További hatalmas áttörést jelentene a jövőben, ha a drónok képesek lennének maguktól közlekedni extrém környezetben, például éjszaka, hóviharban vagy akár homokviharban is.

9. Neuromorf technológiák

Számítógépes chipek az emberi agy mintájára

Noha napjaink számítógépei már elképesztően gyorsak és bonyolultak, még mindig nem érnek fel az emberi agy komplexitásával. Ez utóbbi ugyanis olyan tökéletesen összekapcsolt rendszer, amely sokkal összetettebben tudja mozgatni az adatokat, mint a modern számítógépek.

Éppen ezért a neuromorf chipek célja, hogy alapvetően más működést tegyen lehetővé a klasszikus hardverekhez képest, utánozva az emberi agy felépítését. Jelenleg az jelenti a fő gondot, hogy bár a miniatürizálás rendkívüli módon fejlesztette a számítógépes teljesítményt, nagyon sok energiát használ fel, melynek következtében egy pont után annyi hő termelődik, amennyi megakadályozza a további előrelépéseket. A neuromorf chipek ezzel szemben sokkal hatékonyabban használják fel az energiát, és az emberi agy neuronhálózatainak felépítését mintául véve egészen új lehetőségeket nyitnak meg.

Az IBM 2014 augusztusában mutatta be a TrueNorth chipet, több százszor jobb teljesítményre képes, mint egy hagyományos processzor, és sokkal inkább összehasonlítható az emberi agykéreg működésével.

Hatalmas lépést jelente, ha az ilyen chipeket kisebb teljesítményű gépekben is lehetne alkalmazni, mint például a kamerák vagy az okostelefonok. Sokat lendítene továbbá az „érzékeny” drónok fejlesztésén is, de lehetővé tenné, hogy a számítógépek valóban tanuljanak, és ne csak reagáljanak az őket ért hatásokra.

10. Digitális genom

Míg korábban a technika elképesztően időigényes volt, és milliárdokba került, ma már az emberi genom gyorsan és olcsón digitalizálható, tárolható akár egy pendrive-on is és feltölthető az internetre. Ez pedig hatalmas előrelépést jelent a személyre szabott orvostudomány számára.

Számos betegségnek ugyanis lehet genetikai alapja, és az orvosok ennek ismeretében sokkal specifikusabban tudnak kezeléseket alkalmazni például rákkal küzdő betegek esetében.

Természetesen a genom digitalizálása és tárolása igen komoly adatvédelmi kockázatokat rejt magában, és jelentős kérdés, hogy például a munkáltatók vagy a biztosítók milyen mértékben férjenek hozzá az információkhoz.

Az előnyök azonban feltehetően nagyobbak, mint a hátrányok, hiszen sokkal pontosabban lehet hozzáférni egy-egy betegség természetéhez, és jóval precízebb kezeléseket lehetne javasolni a betegeknek.

Hirdetés
Figyúzz!!!
Találtuk

A határellenőrzés szigorítását szorgalmazza a FAO.

Főként magányosak hívják a lelkisegély-szolgálatot advent idején.

Hirdetés
Szabadidő, sport

Egyre több fiatal tölti munkával a nyári szünidőt

Akár 50 százalékkal is megnő a dolgozni vágyó diákok száma nyáron.

Sokkal többen utaztak a Balatonra a MÁV-val

A nyári szezon első hétvégéjén a tavalyinál 27,5 százalékkal többen.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Gyengélkedik az informatikai cégóriás »

4IG 845 (1,20 ) AKKO Invest 448 (-0,44 ) ALTEO 808 (-1,46 ) ANY 1370 (0,74 ) APPENINN 395 (-1,25 ) AutoWallis 108 (0,93 ) BIF 310 (0,98 ) CIGPANNONIA 216 (-2,05 ) CSEPEL 540 (1,12 ) Duna House A 3780 (0,53 ) ESTMEDIA 131 (-7,61 ) FUTURAQUA 100 (-3,10 ) GSPARK 4700 (1,51 ) KPACK 17000 (-4,49 ) MASTERPLAST 744 (0,54 ) MOL 3070 (1,66 ) MTELEKOM 441 (0,11 ) NUTEX 31 (1,32 ) OPUS 317 (5,24 ) ORMESTER 7000 (-2,10 ) OTP 13870 (0,22 ) OTT1 250 (-0,99 ) PANNERGY 756 (0,27 ) RABA 1085 (-1,81 ) RICHTER 5600 (0,36 ) SET Group 105 (2,93 ) TAKAREK 560 (-1,41 ) WABERERS 1300 (0,39 ) ZWACK 17400 (0,58 )