Netes zaklatás: máshonnan jön és másokat érint, mint hinnénk

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 1 perc

Magyarországon már nem a tinédzserek, hanem a 18 és 34 év közötti Y generációsok vannak a leginkább kitéve a világháló veszélyeinek - derül ki a Microsoft internetes veszélyeket, és azok hatásait vizsgáló nemzetközi felméréséből. A kutatás eredményei alapján a legtöbb zaklatást a nőknek kell elviselniük, ráadásul az elkövetők sokszor nem vadidegenek, hanem barátok, ismerősök, közeli hozzátartozók.

Zaklatás a neten

Első látásra meglepő eredményt hozott magyar vonatkozásban a Microsoft online veszélyeket és azok következményeit vizsgáló, 23 országra kiterjedő, 13-74 évesek körében végzett felmérése: nem a 13-17 éves, Z generációs fiatalokat éri a legtöbb online atrocitás, hanem az eggyel korábbi, Y generációt, a 18 és 34 év közöttieket.

Tízből kilenc magyar megkérdezett számolt be vele, családtagjával vagy barátjával történt internetes incidensről, ami több mint tíz százalékponttal magasabb a minden vizsgált országot tartalmazó, 80 százalékos értéknél. A veszélyforrások típusait tekintve a nem kívánt kapcsolatfelvétel a leggyakoribb: a magyarok 57 százaléka szembesült ezzel, ami 16 százalékponttal magasabb a felmérésben résztvevő országok átlagánál. Ezt követte a rosszindulatú bánásmód, melyben a magyarok 38 százaléka érintett, míg a globális érték csupán 21 százalék.

Trollkodásról a magyar megkérdezettek 25 százaléka, míg gyűlöletbeszédről 20 százalékuk tett említést, szemben a globális 19 és 16 százalékkal. Ugyanakkor a hazai megkérdezettek a világátlagnál kevesebbszer voltak érintettek szexuális tartalmú esetekben. A zaklatás különösen a nők körében gyakori jelenség: tízből hétnek volt már ilyen tapasztalata, ők jellemzően a nem kívánt (gyakran szexuális jellegű) kapcsolatfelvétellel szembesültek. A teljes magyar mintát tekintve is hasonló az arány, a megkérdezettek 65 százalékát zaklatták már online, így Magyarország a vizsgált országcsoportban a negyedik legrosszabb helyre került.

Elkövetők és következmények

Az elkövetők harmada családtag, barát vagy közvetlen ismerős, az esetek több mint 40 százalékában az elkövető és az áldozat között azonban csupán online kapcsolat áll fenn. A hazai válaszadók 47 százaléka találkozott az elkövetővel a való életben, szemben az 53 százalékos nemzetközi átlaggal.

Ami pedig az atrocitások következményeit illeti: csaknem minden második érintett az első helyen említi a bizalom csorbulását az online közegben, ezt követi a növekvő stressz (36 százalék) és a közösségi média visszafogottabb használata (35 százalék).

„Az alapvető digitális készségek, valamint a számítástechnikai alapelvek és gondolkodásmód elsajátítása mellett életbevágóan fontos, hogy a fiatalok megtanuljanak biztonságosan közlekedni az online térben” – hangsúlyozza Szentkuti Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója.

Hirdetés
Brexit

Londoni pénzügyi elemzők szerint a valószínűsíthető enyhe lassulás ellenére...

A korábbi piaci és elemzői várakozásokkal ellentétben nem...

Karnyújtásnyira a jövő

Ennyi nagy név egy helyen legfeljebb egy menő magazinban szerepel együtt, a...

Hirdetés
Szavazz!

Szegények pénze lesz az euró?

Nagyon úgy tűnik, hogy a három legszegényebb uniós tag is előbb vezeti be az...

Értelmetlen a légiforgalmi sztrájk?

Harmadik hetébe lépett a francia nemzeti légitársaság dolgozóinak sztrájkja,...

Ki kapjon több uniós pénzt, Kelet vagy Dél?

Brit sajtóértesülések szerint több tízmilliárd euró fejlesztési forrást...

Vagyon

Rekordot döntöttek a magyar milliárdosok, vagyonuk egy év alatt 890 milliárd...

Csökkent a Bamosz tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona...

Hirdetés
Találtuk

Megkérdezték a magyarokat, hogy mitől lesznek boldogok

Mi a legfontosabb az életben? Mi tesz boldoggá? Erre a kérdésre keresték a...

Ezek a magyar városok a legjobbak szelektív hulladékgyűjtésben

Ha Magyarország minden településén...

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Vszik a magyarok az új Huawei mobilokat, mint a cukrot »