Robotok: gonosz gépek, vagy szükséges technológia?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Korunkban egyre többen fejezik ki aggodalmukat amiatt, hogy a robottechnológia munkanélküliséghez vezethet. A Foundation of Young Australian szerint 10-15 év múlva az ausztrál munkahelyek negyven százalékát veszélyezteti majd az automatizálás - áll a The Conversation elemzésében.

Ugyanerre a következtetésre jutott az ausztrál Gazdasági Bizottság. A becslések két oxfordi tudós, Frey és Osborne megállapításán alapulnak, akik elsőként becsülték meg, hogy mekkora a valószínűsége a munkák automatizálásának Amerikában.

Robotok emberi tulajdonságokkal?

Frey és Osborne létrehozott egy modellt, amiben a szerint helyezi el a munkákat, hogy azok mennyire függnek az észleléstől, manipulációtól, a kreatív-, és szociális intelligenciától. Aztán csak feltettek két egyszerű kérdést.

Vajon 10-15 év múlva bírnak majd a robotok olyan tulajdonságokkal, amik az emberi munka elvégzéséhez szükségesek? Létezni fog hozzá a technológia?

Persze egyszer sem mondták, hogy ez valóban meg fog történni, vagy hogy bárki szeretné, hogy megtörténjen. Sőt, Frey és Osborne éppen azt veszik sorra, hogy mi fogja megakadályozni az automatizálást, beleértve ebbe a közvélemény és a politika ellenállását is.

Meg fog változni a munka jellege

Fontos tudni, hogy ez a módszertan még soha nem talált arra egyértelmű bizonyítékot, hogy az automatizálással kapcsolatos jóslatai valóban bekövetkeznek. Sokan hivatkoznak azonban erre a tanulmányra, és egyre többet találkozni olyan írásokkal, hogy a gyerek „sivár” jövője csak IT-szakmával kerülhető el.

Elképzelhető, hogy még nem is léteznek azok a munkák, ami majd a fiatalok fognak elvégezni?

Igazából nem kell sok hozzá, hogy elfogadjuk ezeket a jóslatokat, hisz van alapjuk. Egy tanulmány szerint:

„A mai általános iskolás gyerekek 65 százalékának lesz olyan munkája, amit még ma nem találtak fel.”

Az előző idézet a Trendek és kihívások a munkában a 21. században című kiadványból származik, és még ma is megállja a helyét. Pedig a jelentést 1999-ben publikálta az Amerikai Munkaügyi Minisztérium. Persze, ha a hivatal csak 10-15 évet adott volna ennek a jóslatnak, tévedtek volna.

A jelentés szerint a munka jellege meg fog változni. Minél magasabban iskolázott és képzett egy munkavállaló, annál valószínűbb, hogy talál magának munkát, vagy képes lesz átképezni magát egy munkáért.

Forrás: ABB

Az a baj a jövő kifürkészésében, hogy minél drámaiabb a jóslatunk, annál könnyebben felkapja azt a média, és a közösségi média. Ami ennél sokkal kevésbé valószínűbb, hogy másfajta jóslatokat publikálnak majd. Olyanokat, amik arról szólnak, hogy a dolgok nem fognak radikális megváltozni az iparba épített tehetetlenség, valamint a kormány és a munkások változásra való hajlandósága miatt.

 Nézzük gazdasági szemmel!

Az OECD közgazdászai rávilágítottak arra tényre, miért nem bölcs dolog egyenlőséget tenni a lehet és lesz szó között. A termelékenység alakulásáról szóló jelentésben a szerzők részletesen elmagyarázzák, hogy csak néhány vállalat hatja végre a változtatásokat, amellyel magasabb szintre emelik a gyártási folyamatokat. A vállalatok többsége azonban nem tud atomatizálni és növelni a termelékenységet, ők a lemaradók. Ennek sok oka lehet, de elsősorban a rossz vezetői döntések és a stratégiai célok hiánya, valamint nem integrálják a cég elvárásaiba az új, modern készségeket és képességeket.

A lényeg az, hogy 2000 óta sok vállalat nem fejlesztette technológiáját és nem változtatott üzleti folyamatain, hogy javuljon termelékenysége. Pedig nyilvánvalóan képesek lettek volna rá.

Még ha azt feltételezzük is, hogy egyes munkahelyeket jobban automatizálnak az elkövetkező 15 évben, még mindig nem világos milyen hatása lesz annak, ha a leginkább érintett ágazatokban az összes munkát automatizáljuk. Azok a kutatók sem tudták erre a kérdésre a választ, akik a munkára használt robotok száma és a feldolgozóiparban lévő munkahelyek száma között keresik az összefüggést. Például Németország kevesebb gyári munkahelyet veszít, mint Amerika, mégis több robot dolgozik az iparban.

Könnyű a robotokat úgy beállítani, mint valami gonosz gépeket, amelyek készek elvenni a munkánkat, és ha néhány jóslatnak hihetünk, akár még az életünket is. A sors iróniája azonban az, hogy az emberiségnek szüksége lehet a robotok segítségére, és lehet, hogy már a nem is olyan távoli jövőben.

Figyúzz!!!
Találtuk

A határellenőrzés szigorítását szorgalmazza a FAO.

Főként magányosak hívják a lelkisegély-szolgálatot advent idején.

Hirdetés
Szabadidő, sport

Egyre több fiatal tölti munkával a nyári szünidőt

Akár 50 százalékkal is megnő a dolgozni vágyó diákok száma nyáron.

Sokkal többen utaztak a Balatonra a MÁV-val

A nyári szezon első hétvégéjén a tavalyinál 27,5 százalékkal többen.

Ezt olvasta már?

Hatalmas ipari fejlesztés a magyar határon »