Vonalkód a mindennapokban

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

40 éves a vonalkód, maga a találmány ennél azért jóval régebbi. Kisebb négyszögesítés után először az iparban majd némi késéssel a kereskedelmi forgalomban is megjelent az első kód olvasás-csipogás egy rágógumis polcnál. Magyarországon a nyugati téri Skála vezette be elsőnek 1984-ben. Nem is gondolnánk, hogy reggelünk folyamán legalább 20 alkalommal találkozhatunk vonalkóddal, illetve még egy szám: napi 5 milliárd leolvasás történik világszerte, ami jól jelzi, hogy mennyire elterjedt technológiáról van szó.

 

A vonalkód legszembetűnőbb jellegzetessége a párhuzamosan futó fekete csíkok sokasága, azonban pont fordítva a fekete festékkel elválasztott különböző szélességű fehér csíkok és az egymástól való távolság a fontos, mert ezek verik vissza a leolvasó fényét. Információt önmagában ez sem hordoz, csak a leolvasás után lehet lekérdezni az adatbázisból a kód mögött rejlő tartalmat.

Ez a kód még ellátóláncon belül is csak hasonló kódkészlettel rendelkező egység számára értelmezhető, tehát az ellátóláncon belüli szabványok standardizálása alapvető, így biztonságosan nyomon követhető a termék. Abszolút költség előnyökkel jár, ha a szabványosítás az egész láncon érvényesítve van. A 12 számjegyből az első 3 számjegy: az országjel (Magyarországé: 599, ami azt jelenti, hogy Magyarországon van az a forgalmazó, aki előfizetett a GS1-kódra).

Technológiai megoldások

A különböző termékazonosítási megoldások elterjedtsége eltérő mértékű. A szabványosítás és a jogi szabályozás sok esetben sokkal hátrébb kullog az innovatív technológiai megoldásoknál. Többségében az ipari gyártásban használják a datamatrixot, databart, amely olykor szemmel is alig látható méretű területen hordoz, elsősorban az összeállításhoz nélkülözhetetlen információkat a gépek számára. A

legelterjedtebb forma a klasszikus vonalkód, amelyet idén 40 éve használnak kiskereskedelmi forgalomban. Az új megoldások közül vezet a QR-kód, amely – amellett, hogy a szemnek is tetszetősebb formájú – a vonalkódba rejtett információ többszörösét is képes közvetíteni (akár több ezer karakternyi szöveget, ill. képet). Szintén elterjedőben van a rádiófrekvenciás azonosítás, az RFID. Ennek felhasználása a magasabb gyártási költségek miatt (egy chip ára tízforintos nagyságrendet jelenthet) inkább a drágább ruhaipari termékek és elektronikai eszközök esetében jellemző.

Felhasználási megoldások

Az észrevétlen társ a mindennapokban: a termékazonosítás első számú felhasználási köre a széles értelemben vett ellátási lánc, vagyis a termeléstől a szállítmányozáson át a raktározásig, és az értékesítésig vagy felhasználásig tartó teljes folyamat. A klasszikus területeken túl (ipari gyártás, logisztika, IT, készletezés, nyilvántartás) azonban mára olyan területekre tört be a termékazonosítás és termékkövetés, mint az élelmiszeripar (állattenyésztéstől a termékinformációig), az egészségügy (titkosított betegadminisztráció és azonosítás), a kultúra (fesztiválok, rendezvények), vagy éppen a hulladékkezelés (okos kukák).

Mindennapi példák:

- A boltban vásárolt élelmiszerre nyomtatott QR-kódot leolvasva megtudhatjuk, milyen összetevőket, allergéneket tartalmaz egy termék.

- A kórházban fekvő beteg gyógyszeradagját vonalkód rögzíti, amely alapján gép adagolja, így csökkentve a tévesztés arányát, a beteg minden személyes adata titkos.

- A szeméttárolóba épített azonosító révén a szemétszállító autó rögzíteni tudja az elszállított hulladék súlyát, térfogatát, így az átalánydíj helyett személyre szabott fizetés lehetséges.

- Általánosságban a klasszikus vonalkóddal találkozik legtöbbször az átlagember, hiszen egy reggeli rutin alatt a felkeléstől a munkába indulásig legalább 20 alkalommal fog olyan tárgyat a kezébe, amely vonalkódot tartalmaz. De ha közben az okos telefonját, autóját is igénybe veszi, ez a szám máris több százas nagyságrendet ostromol.

- A becslések szerint 2020-ig legalább 100 milliárd dollár értéket elérő ún. ipari internet, vagy más néven Dolgok Internete (Internet of Things) révén egyre több olyan végfelhasználói eszköz, termék jelenik meg a piacon (okoshűtő, intelligens lámpa, légkondícionáló, stb.), illetve sok millió olyan, saját állapotáról szenzorok útján jelentő termék kapcsolódik a világhálóra, amelyek mind a termékazonosítás egy-egy módozatát tartalmazzák majd.

Forma-1 sztori

Sokan emlékezhetnek arra, hogy 2010-ben a vonalkódból merített ihletet a Ferrari marketing miután általánosan tiltottá vált a dohánytermékek reklámozása az F1 versenyeken. Valódi funkcionalitásról szó sem lehetett, de a szándék olyan nagy mértékben utalt a grafikai elemek megalkotásakor a valódi logóra, hogy rövid időn belül tiltó listára is került.

A hazai piacról

A termékazonosítási, vagy ismertebb nevén a vonalkód-kommunikációs piac hazai mérete a szerteágazó termék- és szolgáltatások miatt nehezen megbecsülhető. Melis Zoltán, a több iparági szegmensben piacvezető IBCS Hungary Kft. ügyvezetője hozzávetőlegesen 20 milliárd forintra teszi a magyarországi piacot, amelyen kisebb hazai és néhány külföldi tulajdonú vállalat versenyez. Melis szerint az elmúlt években a korábbi hardver és kellékanyag értékesítést – hőpapírok, vonalkódolvasók – követően jelentősebb átrendeződésre került sor: az ügyfelek egyre inkább az integrált, komplett rendszereket keresik. Testre szabott szoftvermegoldásokat és teljes körű karbantartást is igényelnek.

Saját vállalatáról Melis Zoltán úgy nyilatkozott, ezen a piacon a jó ár-érték arány, az ügyfelekre szabott egyedi megoldásaik és a kiemelkedő szakértői gárda jelenti az IBCS versenyelőnyét a konkurensek előtt. Ezek azok az ismérvek melyekre az elmúlt 22 évre visszatekintve megalapozták a cég jövőjét.

Az IBCS Hungary Kft.

A 2013-as üzleti évben 50 munkatársat foglalkoztató, és több mint 3 milliárd forintos árbevételt elérő IBCS 1992 óta meghatározó szereplője a mobil vállalat a mobil vállalati rendszereket, és megoldásokat kínáló kkv-szektornak. A sikeres hazai vállalkozás, éllovas alkalmazásintegrátor a vonalkód-kommunikáció és az egyéb innovatív termékazonosítási megoldások piacán.

Az IBCS Group magyarországi képviselőjeként a budapesti székhelyű BCS Hungary Kft. a logisztikai, a raktározási, a gyártási és feldolgozóipari, a kereskedelmi, valamint az egészségügyi szektorban tevékenykedő ügyfelei számára biztosít mobil vállalati megoldásokat.

Az IBCS új arculati elemeit  a Tigris csíkjai ihlették, ami nem meglepő a vonalkód-technológiával foglalkozó vállalat esetében. „A modern, komplett alkalmazás integrációs megoldások már régen többet jelentenek a vonalkód alapú azonosításnál, de a legtöbben azért még mindig a csíkokra asszociálnak. Így nem véletlen, hogy Tigrist formáz az új logónk, és a csíkok adják az egész arculat alapját – mondta Nagymányoki Cintia, a vállalat kommunikációs vezetője.

Figyúzz!!!
Találtuk

Közel nyolcvan országot megelőzve lett első a HEINEKEN Hungária.

Jók a főváros adottságai a geotermikus energia fűtési célú hasznosítására.

Hirdetés
Szabadidő, sport

Számítógépes játékírók jelentkezzetek!

Itt az idő, aki mer az nyer, lehet jelentkezni.

Még több magyar látogatta a horvát tengerpartokat

Rekordot döntött tavaly is a magyar turisták száma Horvátországban.

Ezt olvasta már?

Lassult az ipari termelés az oroszoknál »

4IG 615 (0,16 ) AKKO Invest 423 (0,48 ) ALTEO 800 (-1,23 ) ANY 1165 (0,43 ) APPENINN 318 (1,60 ) AutoWallis 85 (1,81 ) BIF 250 (-1,96 ) CIGPANNONIA 291 (-2,68 ) CyBERG 1400 (-6,04 ) DELTA 86 (-1,15 ) EHEP 1520 (-3,49 ) ENEFI 281 (-0,35 ) FUTURAQUA 62 (-1,13 ) GSPARK 3310 (0,61 ) KULCSSOFT 1585 (-0,31 ) MASTERPLAST 700 (0,29 ) MOL 1622 (0,12 ) MTELEKOM 370 (1,79 ) NORDTELEKOM 27 (2,31 ) OPUS 238 (-0,83 ) OTP 10100 (-1,17 ) OTT1 170 (1,07 ) PANNERGY 692 (-0,86 ) RABA 796 (-0,25 ) RICHTER 6605 (-1,42 ) SET Group 55 (-2,68 ) TAKAREK 435 (-2,25 ) WABERERS 1185 (-2,87 ) ZWACK 16300 (0,62 )