-->

Ezt érdemes tudnod a minimumadóról

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az elmúlt években jelentősen megnőtt azon cégek száma, akik érintettek lehetnek a társasági adó törvény ún. jövedelem- (nyereség-) minimum szabályainak alkalmazásával. Mit is takar pontosan a minimumadóra vonatkozó szabályozás, és mit tehet az, aki nem kíván az "elvárt adóalap" után magasabb adót fizetni, mint amennyi a tényleges adóalap után terhelné? A MAZARS szakmai blogja összeszedte a legfontosabb tudnivalókat.

Kinél jöhet szóba jövedelem- (nyereség-) minimum szabály?

A társasági adótörvénynek több mint 10 éve része a nyereségminimumra vonatkozó előírás. A szabály lényege, hogy az adóalanyok számára meghatározott egy elvárt (minimum) adóalapot, amely az összes bevétel 2 százaléka. A veszteséges, vagy minimális nyereséggel működő vállalkozások számára „erősen ajánlott” legalább ez alapján megfizetni a – jelenleg 9 százalékos – adót.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

Korábban az elvárt adó alapját csökkentette az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke, 2015-től azonban ez a lehetőség megszűnt. A szabály azóta lényegesen szélesebb adózói kört érint, különösen a kereskedő cégek számára eredményezett magasabb minimum-adóalapot a korábbi évekhez képest.

Az adózók egy része úgy tekint a szabályra, mint kötelező elem, vagyis ha az adózás előtti eredmény, vagy adóalap közül a magasabb érték nem éri el az elvárt adóalapot, akkor automatikusan a nyereségminimumot tekintik adóalapnak. Az valóban igaz, hogy a nyereségminimum összegét minden esetben meg kell határozni, hiszen az csak így eldönthető, hogy egyáltalán érintettek vagyunk-e.

Azt ugyanakkor sokan elfelejtik, hogy a szabályozás innentől az adózó választására bízza, hogy a minimum adóalap szerint adózik, vagy pedig az adóbevallásában eredetileg meghatározott (alacsonyabb) tényleges adóalapot veszi figyelembe, és adott esetben nem fizet adót.

Érdemes inkább nyilatkozni?

A korábbi szabályozás kifejezetten fenyegetően hatott azokra az adózókra, akik a minimumadó választását inkább elkerülték volna. Ilyen esetben ugyanis egy részletes kiegészítő nyilatkozatot kellett kitölteni, melynek adóhatósági feldolgozását követően kockázatelemző program alapján választották ki azokat a cégeket, amelyeknél feltételezhető, hogy vállalkozói bevételüket eltitkolták vagy szabálytalanul számolták el költségeiket.

Az így indított eljárások során ráadásul a bizonyítási kötelezettség megfordult. Ez lényegében azt jelentette, hogy az adóhatóság az adózó „bűnösségét” – az adóelkerülő magatartást – vélelmezte, és az adózónak kellett a saját védelmében bizonyítékokat előterjesztenie.

A MAZARS felhívja a figyelmet arra, hogy 2018-tól a fenti jogszabályi fordulatot a jogalkotó nem ültette át a hatályos rendelkezések közé, és más jogszabályban sem kapott helyet. Ennek fényében úgy látják a szalértők, hogy – bár a nyilatkozattétel lehetősége maradt – de az ezt választók számára kilátásba helyezett speciális fenyegetettség törvényileg elhárult.

Az eddig tapasztalt gyakorlat is azt mutatta, hogy a nyilatkozattétel miatt indított adóvizsgálatok száma visszaesett. Ennek oka vélhetően az, hogy a minimumadóval érintett cégek automatikus levizsgálását a NAV kapacitásai nem voltak képesek lekövetni. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy a jogalkotó a gyakorlatban már kiüresedett fordulatot törölte a jogszabályból.

Mindamellett a nyilatkozatban bemutatandó adatok köre változatlanul széles, így annak kitöltése továbbra is jelentős adminisztrációs terhet jelent. Ezekkel együtt is – tekintve, hogy a minimumadó megfizetése sem jelent semmiféle biztosítékot – a MAZARS szekértőinek véleménye szerint érdemes lehet a nyilatkozattételt választani. Ne fizessen automatikusan több adót!

Ezt olvasta már?

600 millió forintra pályázhatnak a KKV-k »