-->

Ezzel lehetne a kkv-k fejlődését megtolni

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Bár hazánk 2008 óta GDP-je egyre nagyobb hányadát fordítja K+F tevékenységre, európai összehasonlításban még mindig a lista végén állunk. A legtöbb cég azt sem tudja, mi az a K+F audit, mi az út a minősítésig, és mit lehet nyerni vele.

Az innováció jegyében

A kutatásfejlesztés és az innováció kiemelt makrogazdasági jelentőséggel bírnak, hiszen egy ország gazdasági fejlődésének fontos szintmérői és egyben előrejelzői, szerepük nemzetközi versenyképességünk szempontjából is meghatározó. Noha hazánk 2008 óta GDP-je növekvő hányadát – 2016-ban nemzetgazdasági szinten több mint 427 milliárd forintot, a GDP 1,22 százalékát – fordítja kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységekre, az eredményességet tekintve európai összehasonlításban mégis hátul kullogunk.

Az európai innovációs teljesítményeket vizsgálva Dánia, Finnország, Németország, Hollandia és Svédország vezeti a sort, az európai uniós átlagot is jelentősen meghaladva. Idei adatok szerint hazánk az EU 28-as rangsorában a 23. helyet foglalja el.

Lemaradtunk az uniós átlagtól

A kutatások rámutatnak, hogy legnagyobb mértékben a hazai kkv-szektor innovációs teljesítménye marad el az uniós átlagtól. Az elmúlt 8-10 évben ezért több stratégia, valamint jogszabályi, szervezeti és támogatási rendszereket érintő változás is született a kkv-k K+F tevékenységének előmozdítása érdekében.

Az intézkedések közé illeszthető be a kutatásfejlesztési projektek intézményesített auditálása, népszerűbb nevén a hivatalos K+F audit. Ez a gyorsan lefuttatható és elérhető költségű államigazgatási eljárás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások előre fel tudják mérni, kutatásfejlesztésnek szánt projektjük miként felel meg a jogszabályoknak, és így kockázatmentesen tudják igénybe venni a vállalati kutatásfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adókedvezményeket.

Támogatási lehetőség

„Akár a K+F projektek teljes költségének 10 százalékát is elérő adókedvezmény igényelhető” – állítja Kiss János József, a K+F tanúsítások mintegy harmadát végző Glósz és Társa Tanácsadó cégvezető innovációs tanácsadója. Véleménye szerint a minősítés pár százezres költsége elenyésző a megszerezhető közvetlen és közvetett pénzügyi előnyökhöz képest. 

A vissza nem térítendő támogatások megszerzésére irányuló pályázatok átfutása hosszú, sikerességük nehezen mérhető fel, a támogatás mértéke folyamatosan csökken, illetve egyre több földrajzi terület és vállalkozói csoport esik el az igénybevétel valós lehetőségétől.

A kutatásfejlesztési adókedvezmény viszont nem kötött a megvalósítás helyéhez és/vagy vállalkozási mérethez, ezért egyre kedvezőbb támogatási lehetőséggé válik a kutatásfejlesztést folytató vállalkozások széles köre számára. Adómegtakarításban jelentkező közvetlen előnye mellett számos közvetett előnyt is biztosít.

Hatékonyság, szervezettség

A vállalkozások a felkészülés során célirányosan tudják átvilágítani kutatásfejlesztési projektjeiket, ami jó lehetőséget nyújt hatékony projekttervezési és projektvezetési eszköztár felállítására, bevezetésére. A tapasztalatok szerint a megvalósítás során ez akár további 10-20 százalék költségmegtakarítást eredményezhet. A K+F tanúsítvány pedig a pályázatok egy része esetén még mindig a pozitív döntést elősegítő feltétel maradt.

Az innováció intézményesítése érdekében az első lépés tehát a K+F tanúsítvány megszerzése. Hazánkban 2012 óta van lehetőség vállalati kutatásfejlesztési projektek előzetes minősítésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kérelemmel.

"Ha egy projektet a hivatalos K+F audit során kutatásfejlesztésnek minősítenek, akkor a határozatot minden hatóságnak, adóhivatalnak kötelező érvénnyel el kell fogadnia. Így az adózók teljesen kizárhatják a kutatásfejlesztési adókedvezményekkel összefüggő adózási kockázatot” – állítja Kiss József János.

Egyre fontosabb lesz a szellemi vagyon

A sikeres és hatékony innovációs projektekkel bővül a cégek szellemi vagyona is. Míg ez 1975-ben átlagosan a vállalatok értékének 17 százalékát tette ki, addig 2009-ben már 81 százalékot, az S&P 500 vállalatainak piaci értékelése alapján. A vállalatok a bőrükön is érzik a szellemi vagyonértékelés fontosságát, mivel a piac komolyabban veszi azokat a vállalatokat, ahol ismert a szellemi vagyon értéke. Így ezek a vállalatok kedvezőbb feltételekkel, könnyebben tudnak befektetőt találni.

Bár egyre több vállalkozás legfontosabb vagyontárgya valamilyen saját fejlesztésű szellemi alkotás, a szellemi vagyon értékelése még mindig gyerekcipőben jár hazánkban. Olyannyira, hogy a startupok, IT cégek vagy termelővállalatok sokszor nem tudják stratégiailag kezelni és mérni szellemi vagyontárgyaik gyarapítását, pedig ma már több mérési módszer is segíti őket.

Az idén a vállalatok innovációs tevékenységét ösztönző, folyamatosan megnyíló felhívások keretösszegének növekedése is várható. Emellett az adókedvezmények tudatosításával, a K+F tanúsítvánnyal önmagában is fejlődhetnek a kkv-szektorhoz tartozó cégek, hiszen nem kell pályázatokra várniuk, költségeket takaríthatnak meg, és egy hatékony rendszert is nyernek.

Ezt olvasta már?

Felélebredt a lakáspiac, már érezhető a támogatások hatása »