Generációk terhe nyomja a vállunkat

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A lakosság közel háromnegyede bizonytalan a jövőjével kapcsolatban, hiszen maximum 3 évre látja előre élete alakulását. A középkorúak helyzetét tovább nehezíti az a tény, hogy saját maguk mellett több generációról is gondoskodniuk kell - derül ki a Groupama Biztosító megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet által készített országos felmérésből.

A mának élünk, nincsenek terveink, jövőképünk

A Groupama Biztosító megbízásából a GfK által a 25-55 éves internetező lakosság körében készített kutatásból jól látható, hogy az emberek kezdik felismerni az öngondoskodás fontosságát: a lakosságnak csak kis része (15%-a) számít a munkahely biztonságára, illetve az államra még kevesebben (a megkérdezettek 4%-a), ezzel párhuzamosan viszont már felismerik az öngondoskodás fontosságát (92%-uk tudja, hogy a nyugdíjhoz előtakarékosságra van szüksége), viszont még csak nagyon kevesen tesznek érte.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók közel 70%-a maximum 3 évre látja előre élete alakulását, pénzügyileg pedig még borúsabb a helyzet: minden negyedik megkérdezettnek (25%) egyáltalán nincs pénzügyi terve, és további 27%-uk is csak kevesebb, mint 1 évre látja előre pénzügyei alakulását. A megkérdezettek 36%-a nem rendelkezik semmilyen megtakarítással.

Akciózunk, kuponozunk, akár háztartási naplót is vezetünk

A válaszadók 80%-a szerint a pénzügyi jövő biztosításához megfelelő jövedelemre van szükség. Legtöbbjük (87%) – saját vélekedés alapján – megfontoltan költekezik: ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy figyelik az akciókat (73%), illetve az alacsonyabb árfekvésű boltokban vásárolnak (55%), 39%-uk pedig a napi létfenntartáson túl nagyon meggondolja, hogy vegyen-e bármit is. A lakásuk rezsiköltségeire is odafigyelnek a válaszadók: 37%-uk energiatakarékos készülékeket használ és takarékoskodik a vízzel. A válaszadók 20%-a háztartási naplót is vezet a költségeiről, hogy jobban tudja tervezni kiadásait. Mindössze a kutatás résztvevőinek 2%-a mondta azt, hogy nem figyel a kiadásaira.

A megkérdezettek fele (47%) az előre nem látható problémákra próbálnak meg félretenni.

„Sajnos az elmúlt években kifejezett megtakarítási cél lett hazánkban a vészhelyzetre való spórolás, ami legtöbbször kisösszegű készpénzben vagy folyószámlán tartott megtakarításokat jelent” – mondta Pásztor Ildikó.

A válaszadók egyharmada (32%) a létfenntartási költségeket próbálja megtakarításaival pótolni egy esetleges jövedelem kiesés esetén – ami ilyen rövidtávú megtakarítási jellemzők mellett pár hónapon belül komoly egzisztenciális, létfenntartási problémát okozhat egy családnak. A létfenntartáson túli célokra való spórolás sokkal kisebb arányban jelenik meg a válaszok között: a lakásvásárlást vagy -felújítást a megtakarítással rendelkezők 40%-a, míg a gyermekek iskoláztatását 30%-a említette; a nyugdíjas évekre való tervezést csupán a válaszadók negyede (27%) jelölte.

Több generációról is gondoskodunk

A mindennapi költségek, élelmiszer és rezsi kiadások mellett további felelősség és terhek is hárulnak a 25-55 éves korosztályra: anyagilag támogatniuk kell gyermekeik boldogulását, de az alacsony nyugdíjak miatt gyakran a szüleiket is.

A gyermekekről való gondoskodás ideje az elmúlt években jelentősen kitolódott, a kutatásban a válaszadók legnagyobb százalékban (38%) azt mondták, hogy gyermekünket addig kell támogatni, ameddig önálló keresetre nem tesznek szert, azaz átlagosan 23 éves korukig. Sokan (a válaszadók 31%-a) vallják ugyanakkor azt, hogy a gyermekeket mindig kell segíteni anyagilag, függetlenül attól, hogy milyen korban vannak, vagy hogy milyen jövedelemmel rendelkeznek.

A gyermekek mellett sokan érzik kötelességüknek a szülőkről való gondoskodást is. Legtöbbjük (77%) a lelki törődést, illetve a mindennapi feladatokban való segítséget (66%) említi, ugyanakkor a válaszadók 41% gondolja úgy, hogy anyagilag is támogatnia kell idős szüleit. Mindezek mellett nem meglepő, hogy a válaszadók kétharmada (64%) gondolja úgy, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fog, és 53%-uk gondolja úgy, hogy kényszerből.

El kell kezdeni az öngondoskodást

Pásztor Ildikó, a Groupama Biztosító értékesítés támogatási főosztályvezetője szerint tavaly óta már érezhető volt, hogy nagyobb a megtakarítási szándék, de az ügyfelek sokszor hivatkoznak arra, hogy minimális összeget tudnak csak félretenni, abból pedig úgy sem lehet jelentősebb megtakarítást elérni.

„Az az egyik legfontosabb feladatunk az ügyfelek tájékoztatása során, hogy a „sok kicsi sokra megy elvet” próbáljuk tudatosítani, igenis el lehet, és el is kell kezdeni az öngondoskodást pár ezer forinttal is” – hangsúlyozta a Groupama Biztosító szakértője.

Ezt olvasta már?

Maradnánk az otthoni munkánál - hogy is van ez? »